Egyik kedvenc országunk Szlovénia, ahova akár egy hosszú hétvégére is átugorhatunk, hiszen nincs messze és sok mindent lehet ott csinálni, ahogy erről már mi is írtunk. De nemcsak a szép városok, a tengerpart és a hegyek miatt érdemes ide átruccanni, hanem például a rafting, vagyis a vadvízi evezés miatt is.
Néhány évvel ezelőtt először a Salzán eveztem itt, tavaly nyáron pedig a Socán a Júlia Alpok lábainál. A gyönyörű türkiz színű folyót imádják a vízi sportok szerelmesei, az ő Mekkájuk itt Bovec. Egymást érik itt a sportközpontok, ahol raftingra is befizethetünk. Mi is egy kis helyi sportirodával vettünk részt a vadvízi túrán.
Gyerekek is részt vehetnek rajta
Nem kell megijedni, nem fogják a kezedbe nyomni a lapátot és a hátadra kötni a gumicsónakot, hogy aztán magad fedezd fel a folyó örvényeit. Csakis tapasztalt vezetővel vághatsz neki a kalandnak, amihez természetesen védőfelszerelést (sisak, mentőmellény, neopren ruha) és egy gyorstalpaló oktatást is kapsz.
Egy csónakban általában 6-8 ember ül, plusz a sportiroda rafting túravezetője, végig ő diktálja a tempót és mondja, mikor melyik oldal milyen tempóban, hogyan evezzen.
Ráadásul egy turnusban több csónak halad együtt, így ha valamelyik hajóval baj történne, máris ott a segítség.
A Soca vize a 6 fokozatú besorolás szerint a II. és III. fokozatot kapta, ami azt jelenti, hogy bár vannak rajta kisebb-nagyobb örvények, gyors zúgók, olykor erősebb sodrással, egyáltalán nem tartozik a veszélyes folyamok közé. Gyerekek is nyugodtan részt vehetnek a túrán – természetesen felnőtt kíséretében.
Egészen más a táj a vízről nézve
Egy túra általában egy-másfél óráig tart, vagyis eddig vagy a csónakban a vízen, plusz rá kell szánni előtte és utána is kb. 1-1 órát az előkészületre, az utazásra (kisbusszal visznek a helyszínre, majd szállítanak vissza), a le- és felöltözésre. De amikor már a vízen vagy, az valami fantasztikus élmény! Egészen máshogy látod a folyót, a növényeket, a hegyeket innen, mint például a partól. Talán még szebb is a vízről!
Az evezésben pedig nem igazán fáradsz el, nem kell egyfolytában lapátolni, van idő a nézelődésre is, amikor csak sodortatod magad a folyóval. Ám ha épp közeledik egy szikla, vagy felbukkan a zúgó, akkor azért megnő az adrenalinszinted…De hát éppen ez a jó benne, nem?