Útjára indult a már oly régóta áhított Facebook tényellenőrző funkciója! Az új lehetőséggel mostantól sokkal könnyebbé válik a jövőbeli hamis, vagy téves információk terjesztésének meggátolása. De nézzük, miről is van szó egész pontosan!
Az álhírek terjedését akadályozza a Facebook tényellenőrző programja
A március elején útjára indult Facebook tényellenőrző rendszere a hamisnak vélt posztot ugyan továbbra sem képes letiltani, ám jelzi az olvasónak, hogy a bejegyzés olyan információkat tartalmaz, amelyek nem valósak. A közösségi média, a Nemzetközi Tényellenőrző Platform által ellenőrzött külső szervezetekkel együttműködve szűri ki az álhíreket szerte a világban. Itthon azonban ezt a feladatot jelenleg egy ember látja el, Záborszky Ede, az Index volt munkatársa.
A program indulásának hála a napokban több álhír is kiszűrése került, köztük Gődény György oldalának egyik posztja is – írja a Telex. A videóban az az állítás szerepelt, miszerint pozitív koronavírus teszt esetén az fertőzöttek 99 százaléka nem mutat tüneteket. Gődény szerint pedig nincs az egész világot érintő halálozási többlet sem. Sőt, megemlíti azt is, hogy az egész koronavírus járvány tulajdonképpen egy jó pénzkereseti lehetőség az orvosok és a kórházak számára.
A Facebook tényellenőrző programja több lépcsőben működik, ahogyan ezt ismerteti is a közösségi média, saját szabályzatában. Első lépésként a legfontosabb teendő az álhírek azonosítása. Erre többnyire a felhasználók visszajelzése alapján kerül sor. Következő lépésként a közösségi hálózat jelzi a tényellenőrzőknek az álhír meglétét, akik megkezdik az információk széleskörű vizsgálatát. A harmadik fázisban megjelölésre kerül a poszt, illetve értesítést kapnak azok a felhasználók, akik megszeretnék osztani az információt, vagy már korábban posztolták azt! A tartalmak három különböző besorolást kaphatnak: hamis, módosított vagy részben hamis. A rendszeres szabálysértők ellen mindemellett különböző korlátozásokat léptet érvénybe a Facebook. Ilyen többek között a profil vagy az oldal tevékenységének a korlátozása.
A cikk a következő oldalon folytatódik!
Van, akire nem vonatkozik
A tényellenőrző program azonban nem mindenre és nem is mindenkire vonatkozik. Nem ellenőrzik például azokat a tartalmakat, amelyek a megírás pillanatában igaznak minősültek, vagy a posztban nem szerepel ellenőrizhető állítás. Ide tartoznak továbbá a vélemény posztok és a politikai beszédek is! Ez utóbbi nagy felháborodást váltott ki a hazai politikai közéletben is. Záborszky Ede a Mandinernek adott interjújában kifejtette:
„A Facebook nem jelöl meg aktív politikusokat. Ettől függetlenül persze vannak közéleti tartalmak, de ezek inkább olyan hamisítványok, ahol a politikus maga is áldozat, például el van torzítva az arca, mintha fintorogna valamire. Amennyiben egy politikus is megoszt egy olyan bejegyzést, amely meg lett jelölve, akkor természetesen az ő posztja alatt is megjelenik a figyelmeztető üzenet, de ez az ő döntése.”
Amennyiben valaki nem tartja jogosnak a program minősítését, úgy reklamációval élhet, vagy lehetősége van helyreigazítást közzétenni. Ezt azonban minden esetben jeleznie kell a tényellenőrző szervezeteknek is.
Ha érdekel miként terjedtek a közösségi felületeken az álhírek, olvasd el korábbi cikkünket is: Koronavírus és Fake News: a közösségi médiában terjed a legtöbb álhír