Sok elektromos autóban ültem már, és az elmúlt években több modellt is volt alkalmam hosszabban tesztelni, az Audi azonban eddig valahogy kimaradt. Éppen ezért különösen örültem, amikor egy hétre megkaptam az Audi A6 e-tron Sportbacket.

Amikor először megláttam, egyetlen gondolat jutott eszembe:

Hú, de dögös!

Nem is nagyon tudok mást mondani. Nekem kifejezetten bejön az alacsony, lapos építés, a csapott orr és az egész autó sportos, mégis elegáns arányrendszere. És persze ennek nem csak esztétikai oka van: az Audi mérnökei komoly energiát fordítottak arra, hogy az A6 e-tron a lehető legáramvonalasabb legyen.

A Sportback légellenállási együtthatója akár 0,21 is lehet, amivel az Audi szerint a modell a márka eddigi legáramvonalasabb sorozatgyártású autója. És ez nem pusztán egy jól hangzó adat. Egy elektromos autónál az aerodinamika a hatótáv szempontjából is nagyon fontos.

De mennyit is tud elmenni az A6 e-tron?

A tesztautóm a quattro összkerékhajtású változat volt, két villanymotorral: egy az első, egy pedig a hátsó tengelyen dolgozik. A rendszerteljesítmény 315 kW, azaz 428 lóerő, Launch Control használatával pedig rövid ideig 340 kW, vagyis 462 lóerő áll rendelkezésre.

Ez azért már olyan teljesítmény, amire nehéz azt mondani, hogy „elég lesz”.

Persze valljuk be őszintén: aki elektromos autót vezet, nem feltétlenül akarja minden piros lámpánál megmutatni, mit tud az autó. A nagy teljesítmény ugyanis valamennyire mindig a hatótáv rovására megy. Ha folyamatosan kihasználjuk a 428 lóerőt, az 500 kilométerből könnyen lehet jóval kevesebb.

Éppen ezért egyhetes teszt alatt igyekszem legalább egyszer hosszabb, autópályás útra is elmenni. Szerintem egy ilyen kategóriájú elektromos autónál ugyanis nem az a legfontosabb kérdés, hogy el lehet-e vele menni a munkahelyre és vissza, hanem az, hogy hosszabb úton mennyire használható.

A quattro változat 100 kWh bruttó, 94,9 kWh nettó kapacitású akkumulátorral készül.

Amit én tapasztaltam, hogy autópályán körülbelül 19 kWh/100 km fogyasztást láttam 130 km/órás tempó környékén, városban pedig ez nagyjából 15–16 kWh/100 km körül alakult. Persze az elektromos autóknál is rengeteget számít a vezetési stílus, a hőmérséklet, a forgalom és az útvonal.

A teszt során 100 százalékos töltöttségnél, 18,1 kWh/100 km-es átlagfogyasztás mellett az autó 568 kilométeres becsült hatótávot írt ki. Én ezt egy közel 2,4 tonnás, összkerékhajtású, 428 lóerős autónál abszolút vállalhatónak tartom.

Ha pedig tölteni kell…

…akkor sem feltétlenül kell órákra félreállni.

Az A6 e-tron 800 voltos elektromos architektúrát használ, és a megfelelő töltőn akár 270 kW-os egyenáramú töltésre is képes. Az Audi adatai szerint 10-ről 80 százalékra nagyjából 21 perc alatt tölthető. A saját tesztem során 9 százalékos töltöttségről 75 százalékra körülbelül 18 perc alatt sikerült feltölteni. Ez az a pont, ahol az elektromos autózás az elmúlt néhány évben tényleg rengeteget változott.

Visszaemlékezés a kezdetekre

Mindig mosolygok, amikor egy elektromos autó kiírja, hogy már csak 20 százalék az akkumulátor, és még „csak” 100 kilométert lehet vele megtenni.

Amikor 2019-ben elkezdtünk komolyabban autókkal foglalkozni, sok elektromos autót vásároltunk, amelyeket aztán honosítani kellett. Volt olyan, amelynek nagyjából 180 kilométert kellett „lábon” megtennie, amit három töltéssel, körülbelül 60 km/órás tempóval és fűtés nélkül sikerült abszolválni.

Majd ugyanez a procedúra hazafelé is. Ehhez képest ma ott tartunk, hogy egy közel 500 kilométeres valós használhatóságot megközelítő hatótávval rendelkező, gyorsan tölthető, nagy teljesítményű elektromos autóval ülünk be egy hosszabb útra. Ennek fényében én különösen értékelem, hogy mennyit fejlődött az elektromos autózás.

Bőrülés, hatalmas kijelző és egy nagyon különleges panorámatető

Amikor kinyitottam az autót és beültem, az első gondolatom ismét az volt:

Ez igen! Micsoda belső!

Az Audi nagyon komoly munkát végzett azon, hogy az A6 e-tron utastere egyszerre legyen modern, prémium és technológiai szempontból látványos.

A vezetőtér egyik legfeltűnőbb eleme az Audi MMI panorámakijelzője. A kormány mögött egy 11,9 colos Audi virtual cockpit található, középen pedig egy 14,5 colos MMI touch kijelző kapott helyet. A tesztautóban az első utas előtt is volt egy 10,9 colos kijelző.

Ez utóbbi számomra inkább érdekesség volt, mint nélkülözhetetlen funkció: az utas például filmet nézhet rajta, miközben a sofőr számára a kijelző tartalma az úgynevezett aktív adatvédelmi mód miatt nem látható. Hogy szükségem lenne-e rá? Őszintén szólva én tudnék élni nélküle.

A Head-Up Display viszont már az a technológia, amit nagyon hamar megszerettem. A navigációs információkat és egyéb fontos adatokat közvetlenül a látómezőbe vetíti, így nem kell állandóan lenézni a műszerfalra.

A követési távolságra is figyelmeztet, és ha túl közel kerülünk az előttünk haladó autóhoz, piros jelzéssel szól. Kicsit olyan érzés, mintha a Super Marióban lennénk.

Az ülések kényelmesek, viszont a tesztautómban nem volt ülés-szellőztetés. Ez a fekete bőr és a 40 fokos nyári meleg kombinációjában azért hiányzott. Jó hír, hogy ez az extra rendelhető az autóhoz.

Két dolog, ami elsőre furcsa volt

Volt viszont két dolog, ami az első napokban kicsit furcsa volt. Az egyik, hogy az ülés beállítása után sem tudtam úgy elhelyezkedni, hogy legalább egy kicsit lássam az autó orrát. A férjem ezt természetesen azonnal kiszúrta, amikor meglátta, hogy nyújtózkodom. „Ennyire azért nem nagy az autó!” – mondta. Lehet, hogy igaza volt, de én azért szeretem látni, hol ér véget előttem az autó.

A másik az ajtón elhelyezett vezérlőpanel. Az Audi a hagyományos gombok egy részét digitális megoldásokkal váltotta ki, így például a világítás, a tükörállítás és bizonyos ülésfunkciók egyetlen digitális érintőpanelre költözött a sofőr ajtaján. Elsőre szokatlan, de néhány nap után megszokható. És ez egyébként az egész autóra igaz: sok benne a technológia, ezért kell egy kis idő, amíg minden kezelés természetessé válik.

A panorámatető, amit nagyon szerettem

A hatalmas panorámatető különösen tetszett. Nem hagyományos, elhúzható mechanikus árnyékolót kapott, hanem elektronikusan szabályozható a fényáteresztése. A tető kilenc különálló szegmensből áll, így nem egyszerűen csak „világos” vagy „sötét” lehet.

Akár különböző mintázatokat is választhatunk, például csak az első vagy csak a hátsó utasok feletti részt sötétíthetjük el. Ez azoknak lehet különösen jó, akik szeretik a világos utasteret, de egy forró nyári napon nem szeretnének üvegházban utazni.

Nem spóroltak a hangulaton sem

Az Audi az utastér hangulatvilágítására is odafigyelt. A dinamikus interakciós fénycsík a szélvédő tövében fut végig, és nem egyszerű hangulatvilágításként működik.

Bizonyos helyzetekben információkat is közöl: például a töltöttségi szinthez, az irányjelzéshez vagy a holttérfigyelő rendszer figyelmeztetéséhez kapcsolódó fényjelzéseket is megjeleníthet. Ezek azok az apró részletek, amelyek miatt az A6 e-tron belseje tényleg futurisztikus hangulatú.

Különleges világítás, ami nem csak szép

Az Audik egyik legjellegzetesebb része mindig is a világítás volt, az A6 e-tron pedig ezen a téren is tartogat érdekességeket. A második generációs digitális OLED hátsó lámpák mellett a tesztautóban Matrix LED fényszórók dolgoztak. A rendszer képes felismerni a szembejövő vagy előttünk haladó járműveket, és úgy szabályozni a fénykévét, hogy a lehető legjobban világítsa meg az utat anélkül, hogy elvakítaná a többi közlekedőt.

És akkor jön az Audi egyik látványos újítása: a hátsó, megvilágított négykarikás embléma.

Az A6 e-tron az első Audi, amelynél a négykarikás embléma hátul megvilágítható. Ráadásul a digitális fénygrafikák közül is választhatunk, így az autó „tekintete” és fényjátéka személyre szabható. Éjszaka ez kifejezetten látványos.

És akkor jöjjön az egyik legfontosabb kérdés: mennyire praktikus?

Mert lehet egy autó gyönyörű, lehet 428 lóerős és telepakolva mindenféle technológiával, de amikor egy nagyobb bevásárlásnál vagy családi utazásnál elkezdődik a „hova tegyük ezt?” játék, akkor gyorsan kiderül, mennyire használható a hétköznapokban.

Az A6 e-tron Sportback ebből a szempontból kellemes meglepetés volt. A csomagtartó 502 literes, ami a sportos, lapos karosszériát látva szerintem kifejezetten jó méret. A hátsó ülések lehajtásával pedig 1330 literre bővíthető a rakodótér.

Ráadásul az autó elejében is találunk egy 27 literes első csomagteret, ami tökéletes hely például a töltőkábeleknek vagy kisebb táskáknak.

A nagy, felfelé nyíló hátsó ajtó miatt a pakolás is kényelmes, így bár az A6 e-tron Sportback nem kombi, a mindennapi használatban egyáltalán nem éreztem kompromisszumosnak. Egy nagyobb bevásárlás, néhány utazótáska vagy a családi hétvége csomagjai is könnyedén elfértek benne.

Persze aki rendszeresen bicikliket, babakocsit vagy rengeteg családi csomagot szállít, annak az A6 e-tron Avant praktikusabb lehet. Én azonban a Sportbackkel töltött egy hét alatt egyszer sem éreztem azt, hogy kevés lenne a hely.

Egy hét után mit gondolok róla?

Egy hét együttélés után azt tudom mondani, hogy az Audi A6 e-tron Sportback azoknak lehet igazán érdekes, akik elektromos autót szeretnének, de nem feltétlenül akarnak SUV-ban ülni.

Fontos a hatótáv? Megvan. Fontos a teljesítmény? Abból sincs hiány. Fontos a komfort? Az Audi ezt is hozza. És ha valaki hozzám hasonlóan szereti, ha egy autó nemcsak közlekedési eszköz, hanem egy kicsit élmény is, akkor az A6 e-tron ebben is erős.

Egy hét alatt sok mindenhez hozzá lehet szokni, de azt vettem észre, hogy az A6 e-tronhoz meglepően könnyű volt. A visszaadásához már kevésbé. Egy biztos: az Audi ezzel az autóval megmutatta, hogy az elektromos autó lehet egyszerre gyors, takarékos, kényelmes, technológiailag izgalmas és – ami nálam legalább ilyen fontos – igazán dögös is.