Vadbaleset: elüssem vagy ne üssem?

Arról korábban már írtunk, hogy hogyan szállítsunk kisállatot az autóban. Most nézzük meg, mi a teendő, ha kiugrik elénk egy állat az úton. Vadak nemcsak nyáron fordulnak elő az utak mentén, hanem minden évszakban, sőt az év szinte minden hónapjában. Vannak azonban frekventáltabb időszakok, amikor a szokásosnál intenzívebben mozognak, és a közutakra is odatévednek. Ilyenkor megnő a vadbaleset esélye.

Kisebb vad is okozhat nagy kárt

Apróvad rengeteg akad az utak mentén: mezei nyúl, fácán, róka, a nagyvadak közül pedig vaddisznóval, őzzel, gímszarvassal, dámszarvassal is találkozhatunk, különösen a szaporodási időszakban. Kőrös András, a Groupama Tanpálya vezető instruktora szerint nem kell ahhoz nagy sebesség, vagy nagytestű állat, hogy egy esetleges balesetben komoly károkat szenvedjen az autónk. „Akár 50-70 km/órás sebességnél is búcsút inthetünk a futóműnek, ha egy baknyúl elénk szalad, és elkerülhetetlen az ütközés. Éppen ezért az elővigyázatos vezető alkonyatkor csökkentett sebességgel halad, különösen, hogy szürkületben a belátható útszakasz hossza is mindössze 40 méter körül van, és a normál (1 másodperces) reakcióidő akár a másfélszeresére is nőhet ilyenkor. Érdemes tehát a látási viszonyoknak megfelelő sebességgel autózni a vadbaleset elkerülése végett. És ha vadveszély táblát látunk, nagyobb figyelemmel kell vezetni, hiszen bármikor várható a felbukkanásuk, akár világos nappal is.”

Vadbaleset: visszafordul, menekül, elénk ugrik

Vezetés közben ne csak az utat figyeljük, de az út melletti részeket is szemmel kell tartanunk. „A vadak szeme csillog, ha az autó reflektora rávilágít. Sőt a csillogás felvillan, aztán eltűnik, azaz joggal következtethetünk arra, hogy valamiféle állattal van dolgunk – mondja a vezetéstechnikai tréner. – A róka és a macska nem biztos, hogy mindig átszalad az úton, hajlamosak a visszafordulásra. Ha elindulnak keresztben előttünk, és mi lefékezünk, abban bízva, hogy mire odaérünk, mögötte elférünk, lehet, hogy tévedünk, mert előfordulhat, hogy az állat visszafordul. A szarvasfélék menekülő életmódot folytatnak, de menekülni csak akkor tudnak, ha látják, hogy hova mennek. Ha elvakítjuk az autó reflektorával, meg sem mozdulnak. Ilyenkor jobb, ha kikapcsoljuk a reflektort, s megvárjuk, míg észhez térnek, és elmennek. Az sem kizárt, hogy nemcsak egy állat ugrik elénk a bokorból, hanem több is követi. Ezért ha egy példány már elénk ugrott, legyünk a szokásosnál is óvatosabbak.”

Noha nem gyakran fordul elő, hogy vadakkal találkozunk, olyankor a legtöbben igyekszünk elkerülni az ütközést. „Egyszerű, ösztönös cselekedet, hogy megpróbáljuk nem elütni az állatot, holott rendkívül veszélyes lehet elrántani a kormányt, hogy kikerülhessük az állatot – mondja a szakember. – A kikerülés azért kockázatos, mert hirtelen nehéz felmérni, hogy van-e szembeforgalom, vagy hogy válasszuk-e inkább az árokba hajtást. Az is előfordulhat, hogy ha elrántjuk a kormányt, az autó instabillá válik, és elveszítjük az uralmat fölötte. Ekkor könnyen árokba hajthatunk, vagy fának ütközhetünk.”

Kié a felelősség?

Murányi Zsolt, egykori hivatásos vadász szerint, ha hirtelen kerül elénk egy állat, jobb, ha vészfékezés mellett erősen fogjuk a kormányt, és inkább elütjük. Ennek köszönhetően szinte biztosan nem kerül emberéletbe az ütközés, legfeljebb a kocsi eleje megy tönkre. „Minél kisebb a sebesség, annál kisebb a becsapódás ereje, így kisebb a kár is. Ha elütöttük az állatot, érdemes felelevenítenünk gondolatban, hogy melyik irányból érkezett a vad. A vadászterületek határa általában éppen egy út, és nem mindegy, hogy melyik vadásztársaság területéről ugrott ki a vad. A rendőr ezt beleveszi a jegyzőkönyvbe, amely aztán bizonyítékként használható a későbbiekben.”

A szakember szerint jól meg kell fontolni a pereskedést. Ha ki van téve az út mellé a vadveszélyt jelző tábla, egyértelműen az autós vét, ha elüti az állatot. Ha nem volt ilyen tábla, a bíróság arra a megállapításra jut az esetek többségében, hogy mindenki viselje a saját kárát: a vadásztársaság azzal, hogy elpusztult a vad, a sofőr pedig azzal, hogy kára keletkezett az autóban

Autópályán vagy autóúton a közútkezelőnek is van felelőssége – az utak melletti kerítések állapotát ellenőrizniük kell. Ezeken az utakon az autósnak nem kell számítania vad felbukkanására. Szintén az autós javára dönthetnek abban az esetben, ha hajtóvadászat kergeti a vadat az útra, ekkor a vadásztársaságot terheli a felelősség.

Vadbaleset: mi legyen az elütött állattal?

„A vad, amíg él, a magyar államé, amikor elpusztult, a vadásztársaságé – mondja a Murányi Zsolt. – Fontos tudni, hogy ha elütünk egy állatot, és hazavisszük pörköltnek, az lopásnak számít. Ha a vad az ütközés következtében elpusztul, értesíteni kell a rendőrséget, ők szólnak a vadásztársaságnak, akik elmozdíthatják a helyszínről az elpusztult állatot.”

A vad mindig is bizonytalansági tényezőt jelent az autósok számára, veszélyessége pedig éppen kiszámíthatatlanságban rejlik. A biztonságos közlekedéshez fokozott figyelemre van szükség a frekventált napszakokban és évszakokban. Továbbá az is segít, ha ismerjük az adott területen előforduló fajokat és általános szokásaikat (pl. csoportosan mozog-e, mikor  van a szaporodási időszak, stb.). Az általános vezetéstechnikai felkészültség elengedhetetlen, ha az adott pillanatban nemcsak gyorsan, de helyesen is szeretnénk reagálni, legyen szó vészfékezésről, kerülő manőverről, vagy kontrollált gázolásról.