A tél nem kifogás – Teljesítmény és élmény kerékpározás közben

A tél beköszöntével sok kerékpáros előtt felmerül a kérdés, hogyan is lehetne megőrizni a kerékpározás iránti szenvedélyt. A hideg és a hó nem feltétlenül jelentenek akadályt, csupán más eszközökre és megközelítésekre van szükség. Az alábbiakban összehasonlítom a téli szabadtéri kerékpározást és a benti görgőzést, hogy segítséget nyújtsak a megfelelő választásban.

A kerékpáros közösségen belül is megosztó a téma. Vannak, akik ki nem állhatják a görgőzést, míg mások kifejezetten a hideg elől menekülnek a szobába. Én személy szerint mindkét formát szeretem és a választott edzésmódomat mindig a rendelkezésre álló idő és a körülmények határozzák meg. A legfontosabb számomra, hogy teljesítsem az aznapi feladatot.

Gyakran előfordul, hogy a napi tervem hirtelen megváltozik. Megesik, hogy az egyik gyermekem lebetegedése miatt otthon kell maradnom. Ilyenkor a görgő tökéletes megoldást kínál. Most nézzük meg, milyen előnyöket és hátrányokat kínál a két edzésforma.

Téli tekerés kint: élmény, alkalmazkodás és mentális erő

A kültéri téli kerékpározás valódi élményt nyújt. A friss levegő, a változó terep és a sebességérzet mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a kerékpáros fejlődjön. A havas vagy latyakos utakon való bringázás javítja az egyensúlyt és a koncentrációt, egyben mentálisan is fejleszt. Ha hidegben is edzel, fejben erősebb leszel. Ezen kívül gyönyörködhetsz a csodás téli tájban, és élvezheted a természet közelségét.

Ugyanakkor a kinti kerékpározásnak megvannak a maga kihívásai. A réteges öltözködés elengedhetetlen. Alapréteg, thermo közép és vízálló külső réteg, valamint meleg kesztyűk és megfelelő gumiabroncsok szükségesek a biztonságos kerékpározáshoz. A kerékpár karbantartására is figyelni kell, hiszen a só és a latyak gyakori tisztítást igényel. Ezen felül a megcsúszásból adódó balesetek kockázata is megnő, amelyről sajnos van saját tapasztalatom.

Görgőzés bent: kontrollált edzés és időhatékonyság

Ezzel szemben a benti görgőzés mindent kontrolláltabbá tesz, hiszen az időjárástól függetlenül is bármikor mindig edzhetünk. A benti edzés precízebb, ami lehetővé teszi a célzott fejlődést. Az öltözködés is egyszerűbb. Elegendő a sportmelltartó és egy rövidnadrág viselése. Ezen kívül a benti edzés sokkal időhatékonyabb, hiszen a tekerés folyamatos, nem pihen a láb.

A görgőzés azonban mentálisan megterhelő lehet. Az egyhelyben tekerés, a monotonitás és az interakció hiánya gyorsan unalmassá válik, ha nincs edzésterv , Zwift, Rouvy vagy szórakoztató háttérzene. Ráadásul a menetszél hiánya miatt könnyedén túlmelegedhetünk, így oda kell figyelni a hidratálásra is. Technikai fejlődést itt nem várhatunk, mivel a görgőzés nem biztosít olyan kihívásokat, mint a szabadban való tekerés.

Személy szerint ebben az időszakban hétköznap görgőzök otthon, hétvégén pedig irány a természet. Mindkét edzésformának van olyan vicces hátránya, amit csak az érthet, aki csinálja.

Nem vagy-vagy kérdés: a tél, mint alapozási időszak

Saját tapasztalataim

Görgőzés esetén betenni a bringát a görgőbe, összehangolni a görgőt a számítógéppel (közben kiderül, hogy frissíteni kell a Zwiftet) ez körülbelül 10 perc. Felöltözni, kulacsba víz, ventilátort bekapcsolni. Akkor indulás…! Ja, elfelejtettem kinyitni az ablakot. A felénél meg lemerül a számítógép…

Ha biciklizni szeretnék a mínuszokban, a felöltözés önmagában kihívás. Nagyjából 15 perc de a végére már le is izzadok. Az első 10 percben biztos a fagyás, hegynek felfelé pedig szakad rólunk a víz, lefelé pedig megint kockára fagyunk. Az ujjainkat már nem is érezzük! Ha nem vagy elég figyelmes (mint én), a hidegben hamar lemerül az akksi vagy az elem a váltókarban és akkor nincs váltás.

Száz szónak is egy a vége, a tél nem az elveszett szezon, hanem az alapozás ideje, fejben és lábban is. Akár kint, akár bent tekersz, a lényeg ugyanaz.

Maradj mozgásban, maradj bringás!!!