Pánikroham az autóban – vajon hogyan lehet elkerülni?

Hogyan lehet felismerni a betegséget?

A pánikbetegségnek számos tünete lehet, amelyek közül legalább négynek kell egy időben teljesülni ahhoz, hogy egyértelműen felállítható legyen a pánikbetegség-diagnózis. „A szapora szívverés, az izzadás, a remegés vagy reszketés, a légszomj, a gombóc érzés a torokban, a mellkasi fájdalom, a hányinger vagy hasi diszkomfort érzés, a szédülés vagy ájulás érzés egyaránt a pánikbetegség velejárói. De előfordulhat a valósággal való kapcsolat elvesztésének érzése is, illetve olyan érzés, mintha a beteg elszakadt volna saját testétől. Előbbieken túl a megőrüléstől való félelem, a halálfélelem, a zsibbadás-bizsergés, a hidegrázás vagy a kipirulás is a betegség tipikus tünetei” – sorolja a szakember. Hozzáfűzi, ha bárki ezeket a tüneteket tapasztalja saját magán, esetleg családtagján, akkor ajánlott házi orvoshoz, klinikai szakpszichológushoz vagy pszichiáterhez fordulni és szakmai segítséget kérni.

Pánikroham az autóban: bőven van rá indok vezetés közben

A pánikroham átlag 10-30 perc hosszúságú rosszullét, és gyakorisága határozza meg, hogy mennyire súlyos a betegség. Habár a pánikrohamok csak külsőleg tűnnek ijesztőnek és valójában nem járnak fizikai károsodással, mégis érdemes komolyan venni őket, mert súlyos traumát és folyamatos szorongást eredményezhetnek.

A pánikroham tipikus jellemzője, hogy mindenféle előjel nélkül, bármikor és bárhol lecsaphat. Akadnak azonban olyan faktorok, amelyek jelenlétekor nagyobb eséllyel alakulhat ki pánik vezérelte rosszullét: ilyenek az ismeretlen helyzetek, a hirtelen változások vagy a stresszes környezet. A vezetés pedig bőven tartogat az előbb felsoroltakból: pánikbetegek beszámolói alapján leggyakrabban a hidak, az alagutak vagy a vizek környékén való haladás indít be vezetés közbeni pánikrohamot. De sok esetben a rosszullét, a pánikroham az autóban egy illat, egy szokatlan látvány, vagy egy kocsiba beszabaduló bogár miatt is kialakulhat.

A pánikroham vezetés közben több okból is veszélyes. „Azoknak, akik pánikbetegséggel küzdenek a fiziológiai és pszichés stressztűrése általában alacsonyabb az átlagosnál – magyarázza Ivánovics Petra. – A pánikroham során a figyelem beszűkül, az illető a vezetés helyett a testi tünetekre fókuszál, és így nem, vagy csak részlegesen tudja ellátni a közlekedéshez szükséges funkciókat. Ez balesetveszélyes. Ezért ha valaki észreveszi magán a tüneteket, minél előbb forduljon szakemberhez. A pánikbetegségtől függetlenül is, ha valaki gyógyszeres kezelés alatt áll, akkor a kezelőorvossal kell egyeztetnie, hogy befolyásolja-e a gyógyszer az autóvezetésben.”

A cikk a következő oldalon folytatódik.