A depresszió 300 millió embert érint világszerte, és ez a szám folyamatosan növekszik. A major depresszió egyfajta civilizációs betegség, mely az életkörülmények változása, a folyamatosan érkező információáradat, a sok inger és stressz hatására egyre gyakrabban alakul ki. Az elmúlt 25-30 évben mintegy 50%-kal nőtt a betegség gyakorisága, és míg korábban inkább az 50 év felettiek esetében beszélhettünk kiugró számokról, addig napjainkban egyre több a fiatal, 15-25 év közötti beteg. Milyen felelőssége van a társadalomnak, és várhatóan milyen hatással lesz a betegszám növekedésére a COVID járvány? Dr. Szekeres György, pszichiáter, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának egyetemi docense válaszol.
Sokszor függéssel párosul a major depresszió
Hiába a betegszám rohamos növekedése, a legnagyobb problémát még ma is a major depresszió felismerése és a terápia megkezdése jelenti. Ennek egyik oka, hogy a major depresszió sok esetben nem önálló betegségként jelentkezik, hanem például alkohol- vagy gyógyszerfüggőséggel társul, gyakran testi betegséggel, például a pajzsmirigy működési zavarával kombinálódik. Minden ilyen esetben csakis akkor lehet igazán hatékony a terápia, ha mindkét betegséget egyidőben kezelik. Nehezíti a felismerést az is, ha éppen egy testi betegség – anyagcserezavar, bőr-, emésztőszervi-, ízületi betegség – tünetei fedik el, hogy valójában pszichés ok, depresszió is meghúzódik a háttérben. Ezért is hárul nagy feladat a háziorvosra, aki először találkozik a beteggel.
Ma már többen jutnak el szakemberhez
Fontos tudni, hogy a major depresszió és az öngyilkosság szoros kapcsolatban vannak egymással. A major depresszió súlyos betegség, mely jelentősen megterheli a beteget és annak környezetét. A kezelés elmaradása esetén pedig sok esetben vezet öngyilkossághoz. Az öngyilkosságok 60%-át depresszióval diagnosztizált emberek követik el. Magyarországon az utóbbi néhány évtizedben jelentősen csökkent az öngyilkosságok száma, de sajnos még mindig dobogósak vagyunk Európában. A csökkenés részben annak is köszönhető, hogy valamelyest javult az ellátórendszer, több depressziós beteg időben vagy legalábbis korábban jut el a megfelelő szakemberhez: míg 15-20 évvel ezelőtt 25-30%, a 2017-es adatok szerint már 40% a kezelésben részt vevő depressziós betegek aránya, ez azonban még így is nagyon kevés.
Vannak olyan betegek, akiknél a hatásos terápia kiválasztása sem egyszerű feladat. „Terápiarezisztensnek azokat a betegeket tekintjük, akiknél kétféle gyógyszeres terápia megfelelő dózisú és időtartamú alkalmazása sem hozza meg a kívánt eredményt. Sokan vannak, a major depressziós betegek 30%-a sorolható ide. Nyilván ez nem azt jelenti, hogy számukra nincs megoldás. Hanem azt, hogy az ő esetükben tovább kell keresnünk a hatékony terápiát. Esetleg újra át kell gondolni, van-e olyan rejtett háttérbetegség, melyet korábban nem vettünk észre, ugyanakkor csökkenti a terápia hatékonyságát” – magyarázta Dr. Szekeres György.
A cikk a következő oldalon folytatódik, ahol kiderül, milyen hatással van a COVID-járvány a depressziósok életére.
