Nyakig benne vagyunk az őszben, sötétségben, zord időjárásban, amikor egyre gyakrabban kell bekapcsolnunk vezetés közben a ködlámpát. De vajon hogyan kell helyesen használni a ködfényszórót? A hatályos jogszabályok alapján vizsgáljuk meg most ezt a kérdést, és próbálunk utat mutatni a helyes ködlámpahasználat gyakorlatával kapcsolatban.
A ködlámpa (zárófény, ködfényszóró, hátsó ködlámpa) kialakításával és használatával kapcsolatos szabályokat a KRESZ és a 6/1990-es KÖHÉM rendelet tartalmazza. A KRESZ-ben elég lakonikusan annyit írnak erről, hogy „Tompított vagy távolsági fényszóró helyett vagy mellett ködfényszórót, továbbá hátsó helyzetjelző ködlámpát abban az esetben szabad használni, ha a látási viszonyok ezt indokolják”. Jegyezzük meg a kiemelt kulcsszavakat, mert mind fontosak!
Korlátozott látási viszonyok: az átlagos látási viszonyoknak felhősödés, köd, eső, hóesés, porfelhő vagy más ok miatt előállt jelentősebb korlátozottsága.
Ehhez tartozik még, hogy “Álló járművön – a forgalmi okból megálló járművet kivéve – tompított fényszórót csak erős ködben vagy sűrű hóesésben szabad használni; távolsági fényszórót, ködfényszórót használni tilos.”
Megzavarhatja ám az embert ugyanakkor a KÖHÉM (Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium) rendelet alábbi passzusa:
5.13. első ködfényszóró: lámpa, amely arra szolgál, hogy köd, hóesés, felhőszakadás vagy porfelhők esetén javítsa az úttest megvilágítását;
5.14. hátsó ködlámpa: lámpa, amely arra szolgál, hogy sűrű köd esetén észlelhetőbben jelezze hátrafelé a jármű jelenlétét.
Ellentmondásosnak tűnik a két jogszabály, hiszen a KRESZ szerint a hátsót is lehet mindig használni, míg a KÖHÉM rendelet csak köd esetén javasolja. Igazságot tenni ebben a kérdésben mi nem tudunk, de a KÖHÉM rendelet nem a hátsó ködlámpa használatának módját szabályozza, hanem a rendeltetését (aminek szánták eredetileg), így a használat vonatkozásában a KRESZ-ben foglaltak tűnnek helyesebbnek. A jogalkotó szándéka az, hogy a korlátozott látási viszonyok között könnyebben észrevehető legyen hátulról az autó, jobban meg lehessen becsülni a sebességét, távolságát, ezáltal csökkentse a ráfutásos balesetek kockázatát.
Sehogyan nem kell használni. Azt, hogy mikor kapcsolja fel vagy le az ember az elsőt vagy a hátsót, a sofőr dönti el, a jogszabály nem kötelez semmire. Ha viszont úgy döntünk, hogy felkapcsoljuk, maradjunk inkább az illemnél, előzékenységnél, ami egyben biztonságosabb közlekedést is eredményez.
Mit tudunk a ködfényszóróról és a ködlámpáról?
A fentiek alapján tehát mikor és hogyan érdemes használni?
Mikor NE használjuk?
A fentieket nem bírósági ítélet, vagy rendőrségi határozat állapította meg. Ez az jelenti, hogy hatósági ügyben nem használhatod hivatalos forrásnak – írja cikkünk forrása, a Waze.hu.
A Leapmotor neve néhány éve még valószínűleg keveseknek mondott volna bármit Magyarországon, ma viszont egyre…
Hogyan lehet objektíven megmondani egy vezetéstámogató rendszer működéséről, hogy valóban jól dolgozik, ha a tesztautó…
Az Opel nem várja meg, amíg a rajtrácson mindenki megismeri a nevét: már a Formula…
Hollandiában hamarosan jóval nehezebb lesz „észrevétlenül” szabálytalankodni az utakon. Az ország ugyanis alaposan kibővíti az…
Egy Porsche 911-ben kezdődött minden Leon Baldinger számára az autók és a sportautók iránti rajongás…
A legtöbb útnak pontosan tudjuk az elejét és a végét. Elindulunk, megérkezünk, aztán hazamegyünk. És…