Ködlámpa kisokos: Minden, amit a használatáról tudnod kell

Nyakig benne vagyunk az őszben, sötétségben, zord időjárásban, amikor egyre gyakrabban kell bekapcsolnunk vezetés közben a ködlámpát. De vajon hogyan kell helyesen használni a ködfényszórót? A hatályos jogszabályok alapján vizsgáljuk meg most ezt a kérdést, és próbálunk utat mutatni a helyes ködlámpahasználat gyakorlatával kapcsolatban.

Jogszabályi környezet, előírások

A ködlámpa (zárófény, ködfényszóró, hátsó ködlámpa) kialakításával és használatával kapcsolatos szabályokat a KRESZ és a 6/1990-es KÖHÉM rendelet tartalmazza. A KRESZ-ben elég lakonikusan annyit írnak erről, hogy „Tompított vagy távolsági fényszóró helyett vagy mellett ködfényszórót, továbbá hátsó helyzetjelző ködlámpát abban az esetben szabad használni, ha a látási viszonyok ezt indokolják”. Jegyezzük meg a kiemelt kulcsszavakat, mert mind fontosak!

Korlátozott látási viszonyok: az átlagos látási viszonyoknak felhősödés, köd, eső, hóesés, porfelhő vagy más ok miatt előállt jelentősebb korlátozottsága.

Ehhez tartozik még, hogy “Álló járművön – a forgalmi okból megálló járművet kivéve – tompított fényszórót csak erős ködben vagy sűrű hóesésben szabad használni; távolsági fényszórót, ködfényszórót használni tilos.”

Megzavarhatja ám az embert ugyanakkor a KÖHÉM (Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium) rendelet alábbi passzusa:

5.13. első ködfényszóró: lámpa, amely arra szolgál, hogy köd, hóesés, felhőszakadás vagy porfelhők esetén javítsa az úttest megvilágítását;

5.14. hátsó ködlámpa: lámpa, amely arra szolgál, hogy sűrű köd esetén észlelhetőbben jelezze hátrafelé a jármű jelenlétét.

Ködlámpahasználat: akkor most csak a hátsót és kizárólag köd esetén lehet használni?

Ellentmondásosnak tűnik a két jogszabály, hiszen a KRESZ szerint a hátsót is lehet mindig használni, míg a KÖHÉM rendelet csak köd esetén javasolja. Igazságot tenni ebben a kérdésben mi nem tudunk, de a KÖHÉM rendelet nem a hátsó ködlámpa használatának módját szabályozza, hanem a rendeltetését (aminek szánták eredetileg), így a használat vonatkozásában a KRESZ-ben foglaltak tűnnek helyesebbnek. A jogalkotó szándéka az, hogy a korlátozott látási viszonyok között könnyebben észrevehető legyen hátulról az autó, jobban meg lehessen becsülni a sebességét, távolságát, ezáltal csökkentse a ráfutásos balesetek kockázatát.

Ködlámpa kisokos: Hogyan kell használni, vagy hogyan illik?

Sehogyan nem kell használni. Azt, hogy mikor kapcsolja fel vagy le az ember az elsőt vagy a hátsót, a sofőr dönti el, a jogszabály nem kötelez semmire. Ha viszont úgy döntünk, hogy felkapcsoljuk, maradjunk inkább az illemnél, előzékenységnél, ami egyben biztonságosabb közlekedést is eredményez.

Mit tudunk a ködfényszóróról és a ködlámpáról?

• a ködfényszóró magasabb fényerejű, mint a tompított fényszóró (ködlámpa);
• ugyanakkor alacsonyabban helyezkedik el, az úttesthez közelebb;
• a hátsó ködlámpa erősebb fényű, mint a hátsó helyzetjelző, gyakran még a féklámpánál is;
• a hátsó ködlámpa sokszor a sofőr szemmagasságában van.

A fentiek alapján tehát mikor és hogyan érdemes használni?

• ha a látási viszonyok köd, eső, hó, por vagy egyéb ok miatt korlátozottak,
• menet közben,
• vigyázva, hogy ne vakítsuk el a mögöttünk jövőt. Vagyis javasolt kikapcsolni a hátsó ködlámpát olyankor, ha a forgalom belassul, vagy mi magunk is biztonságos távolságban látjuk a ködlámpa nélkül előttünk haladót.

Mikor NE használjuk?

• normál látási viszonyok között – tilos,
• álló helyzetben – tilos,
• dugóban, lassú haladáskor – inkább ne,
• lakott területen belül, 50-es sebességhatárú utakon – inkább ne.

A fentieket nem bírósági ítélet, vagy rendőrségi határozat állapította meg. Ez az jelenti, hogy hatósági ügyben nem használhatod hivatalos forrásnak – írja cikkünk forrása, a Waze.hu.