Nyakig benne vagyunk az őszben, sötétségben, zord időjárásban, amikor egyre gyakrabban kell bekapcsolnunk vezetés közben a ködlámpát. De vajon hogyan kell helyesen használni a ködfényszórót? A hatályos jogszabályok alapján vizsgáljuk meg most ezt a kérdést, és próbálunk utat mutatni a helyes ködlámpahasználat gyakorlatával kapcsolatban.
Jogszabályi környezet, előírások
A ködlámpa (zárófény, ködfényszóró, hátsó ködlámpa) kialakításával és használatával kapcsolatos szabályokat a KRESZ és a 6/1990-es KÖHÉM rendelet tartalmazza. A KRESZ-ben elég lakonikusan annyit írnak erről, hogy “Tompított vagy távolsági fényszóró helyett vagy mellett ködfényszórót, továbbá hátsó helyzetjelző ködlámpát abban az esetben szabad használni, ha a látási viszonyok ezt indokolják”. Jegyezzük meg a kiemelt kulcsszavakat, mert mind fontosak!
Korlátozott látási viszonyok: az átlagos látási viszonyoknak felhősödés, köd, eső, hóesés, porfelhő vagy más ok miatt előállt jelentősebb korlátozottsága.
Ehhez tartozik még, hogy “Álló járművön – a forgalmi okból megálló járművet kivéve – tompított fényszórót csak erős ködben vagy sűrű hóesésben szabad használni; távolsági fényszórót, ködfényszórót használni tilos.”
Megzavarhatja ám az embert ugyanakkor a KÖHÉM (Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium) rendelet alábbi passzusa:
5.13. első ködfényszóró: lámpa, amely arra szolgál, hogy köd, hóesés, felhőszakadás vagy porfelhők esetén javítsa az úttest megvilágítását;
5.14. hátsó ködlámpa: lámpa, amely arra szolgál, hogy sűrű köd esetén észlelhetőbben jelezze hátrafelé a jármű jelenlétét.
Ködlámpahasználat: akkor most csak a hátsót és kizárólag köd esetén lehet használni?
Ellentmondásosnak tűnik a két jogszabály, hiszen a KRESZ szerint a hátsót is lehet mindig használni, míg a KÖHÉM rendelet csak köd esetén javasolja. Igazságot tenni ebben a kérdésben mi nem tudunk, de a KÖHÉM rendelet nem a hátsó ködlámpa használatának módját szabályozza, hanem a rendeltetését (aminek szánták eredetileg), így a használat vonatkozásában a KRESZ-ben foglaltak tűnnek helyesebbnek. A jogalkotó szándéka az, hogy a korlátozott látási viszonyok között könnyebben észrevehető legyen hátulról az autó, jobban meg lehessen becsülni a sebességét, távolságát, ezáltal csökkentse a ráfutásos balesetek kockázatát.
Ködlámpa kisokos: Hogyan kell használni, vagy hogyan illik?
Sehogyan nem kell használni. Azt, hogy mikor kapcsolja fel vagy le az ember az elsőt vagy a hátsót, a sofőr dönti el, a jogszabály nem kötelez semmire. Ha viszont úgy döntünk, hogy felkapcsoljuk, maradjunk inkább az illemnél, előzékenységnél, ami egyben biztonságosabb közlekedést is eredményez.
Mit tudunk a ködfényszóróról és a ködlámpáról?
- a ködfényszóró magasabb fényerejű, mint a tompított fényszóró (ködlámpa);
- ugyanakkor alacsonyabban helyezkedik el, az úttesthez közelebb;
- a hátsó ködlámpa erősebb fényű, mint a hátsó helyzetjelző, gyakran még a féklámpánál is;
- a hátsó ködlámpa sokszor a sofőr szemmagasságában van.
A fentiek alapján tehát mikor és hogyan érdemes használni?
- ha a látási viszonyok köd, eső, hó, por vagy egyéb ok miatt korlátozottak,
- menet közben,
- vigyázva, hogy ne vakítsuk el a mögöttünk jövőt. Vagyis javasolt kikapcsolni a hátsó ködlámpát olyankor, ha a forgalom belassul, vagy mi magunk is biztonságos távolságban látjuk a ködlámpa nélkül előttünk haladót.
Mikor NE használjuk?
- normál látási viszonyok között – tilos,
- álló helyzetben – tilos,
- dugóban, lassú haladáskor – inkább ne,
- lakott területen belül, 50-es sebességhatárú utakon – inkább ne.
A fentieket nem bírósági ítélet, vagy rendőrségi határozat állapította meg. Ez az jelenti, hogy hatósági ügyben nem használhatod hivatalos forrásnak – írja cikkünk forrása, a Waze.hu.
