Japán első női miniszterelnöke több mint két évtizeden át egy turbós Toyota Suprát vezetett

A Takaicsi család már korábban is hűséges volt a Toyota-hoz

Takaicsi egy nem mindennapi autóval rendelkezik, ugyanis egy bukólámpás, 1991-es évjáratú, fehér színű Toyota Supra 2.5 GT Twin-Turbo Limited első tulajdonosa. Állítólag sokáig spórolt és takarékoskodott, hogy 30 évesen megvehesse ezt a Toyotát, amely élete első új autója volt. Akkoriban a limitált szériás sportautó ára körülbelül 4,3 millió jen volt (a jelenlegi árfolyamon 11,3 millió forint). A Takaicsi család már korábban is hűséges volt a márkához, mivel Szanae apja egy Toyotához kapcsolódó vállalatnál dolgozott, így nem csoda, hogy amikor a lánya 1991-ben a használt Celca XX-ét le akarta cserélni egy új Toyotára, akkor a csúcsmodellt, a rendkívül látványos és gyors A70-es Suprát választotta (korábban egyébként nem csak egy Toyota Celica XX-et, hanem egy Kawasaki Z400GP motorkerékpárt is birtokolt).

Így állította össze a specifikációt: Super White Pearl Mica fényezés, bordó bőr belső tér, négyfokozatú automata sebességváltó, 16 colos ötágú felnik, Limited felszereltség. Valamivel később beszereltetett egy Panasonic navigációs rendszert is, amely ma már valódi technikatörténeti kuriózumnak számít. Jó ízlésre vall, hogy a lapos sportkocsit az A70-es Suprák messze legjobb erőforrásával, a csak a modellciklus végén elérhetővé vált 280 lóerős, 363 Nm nyomatékú 1JZ-GTE motorral kérte. Ez a soros hathengeres, ikerturbós motor meglehetősen dinamikusan mozgatja a bő másfél tonnás kocsit: ha a miniszterelnök-asszonynak úgy tartotta kedve, akár 6,5 másodperc alatt felgyorsulhatott 0-100 km/h-ra, és akár 265 km/h-s sebességet is elérhetett a hófehér Suprával. 

Több mint két évtizedig vezette a Supra-t

Kiváló grand tourer lévén, ez volt talán a legalkalmasabb jármű egy feltörekvő politikus számára, hogy kampánykörutakon vegyen részt, majd otthonról a lehető legnagyobb kényelemben és leggyorsabban eljusson az 500 km-re fekvő Tokióba, a Nemzeti Diétaházba, a törvényhozás épületébe. Kivételes, hogy Takaicsi soha nem adta el az autót. Több mint két évtizeden át, miközben karrierje felfelé ívelt, végig az 1991-es Supráját vezette. Csak akkor „szállt ki” belőle, amikor a kormányzati pozíciója már megkövetelte, hogy sofőrrel közlekedjen. De azt nem tudta volna elviselni, hogy megváljon a Suprától, ezért közel egy évtizedre beállította egy garázsba. Csak 2022-ben vette elő, amikor a Nara Toyota márkaszerviz engedélyt kért, hogy restaurálhassa. A márkakereskedés, amely 1991-ben Takaicsinek eladta az autót, ugyanis úgy döntött, hogy a régi gépnek egy kis gondoskodásra van szüksége. Tíz önkéntes autószerelő és festő-karosszériás szakember látott neki a munkának, hogy gyári állapotba hozzák az akkor 33 éves, sokat futott sportkocsit. Mióta elkészült, a fehér Supra a Nara Mahoroba Autómúzeumban van kiállítva, amelyben a Nara Toyota által restaurált körülbelül tíz másik Toyota is megtekinthető bárki számára.

Az alapos, tíz hónapos restaurálási folyamat során az egész autót lecsupaszították. Meglehetősen kopott volt a karosszéria, a festésen számos hibát találtak, sőt, a fényszóróba még egy darázsfészek is betelepült. De a restaurálás legnehezebb része az eredeti „sibó” mintázatú, erősen repedt műanyag műszerfal javítása volt. Amikor elkészült, Takaicsi átvette a kulcsokat és apró figyelmességként megkapta hozzá az autója műanyag modelljét is. Ezután egy rögtönzött kis felvonulás – amelyben egy szintén Nara Toyota restaurálta piros A70 Supra és egy Hiace Regius is részt vett – keretében vezette el az autót a szervizből a múzeumba.

Amikor kiderült, hogy Takaicsi lett a miniszterelnök, a nem mindennapi autója is azonnal a bulvárlapok címlapjaira került Japánban. Az autórajongók egész Japánban örültek a kormányfővé választásának októberben, néhányan azonnal el is zarándokoltak a Nara Mahoroba Autómúzeumba, hogy személyesen nézzék meg az autóját.

Fotók: Japanese Nostalgic Car, Instagram, Nara Toyota