Technológia és az élmény találkozása: Ford BlueCruise

Amikor megérkezett a Ford meghívója, bevallom, azonnal kíváncsi lettem. Kéz nélküli vezetés? Magyarországon? Egy olyan rendszer, amely állítólag képes levenni a monoton autópályás kilométerek terhét a vezető válláról? Ezt nekünk is ki kellett próbálnunk.

A nap Budaörsön indult, ahol egy kellemes reggeli mellett részletes tájékoztatón ismerhettük meg a Ford BlueCruise rendszerét. A bemutató nemcsak a technológia működéséről szólt, hanem arról is, hogy milyen helyzetekben jelenthet valódi segítséget a mindennapi közlekedés során. Természetesen a kérdések sem maradtak el – volt belőlük bőven – hiszen az volt a terv, hogy egészen a Balatonig nem nyúlunk a kormányhoz.

Az igazi élmény azonban csak ezután következett. Az út során több kijelölt csereponton váltottuk egymás között az autókat és a sofőröket, így nemcsak különböző Ford modelleket próbálhattunk ki, hanem a vezetőülésből és az anyósülésről is megtapasztalhattuk a BlueCruise működését. Ahogy kilométerről kilométerre közeledtünk a Balaton felé, a kezdeti kíváncsiságot egyre inkább a rácsodálkozás váltotta fel. Egy dolog ugyanis hallani egy technológiáról, és egészen más dolog saját szemmel látni, ahogy az autó magabiztosan tartja a sávot, követi a forgalmat, miközben a vezető keze már nem a kormányon pihen.

A digitális segítőtárs tényleg működik

Legyünk őszinték: amikor először meghallottuk, hogy a Ford olyan rendszert fejlesztett, amellyel autópályán akár el is engedhetjük a kormányt, mindannyiunk fejében ugyanaz a kérdés fogalmazódott meg: ez tényleg működik?

A válasz röviden: igen. De nem úgy, ahogyan azt elsőre elképzelnénk.

A Ford BlueCruise nem önvezető rendszer, és nem is arra szolgál, hogy hátradőljünk és átadjuk magunkat az utazásnak. Sokkal inkább egy intelligens vezetéstámogató technológia, amely a hosszú, monoton autópályás szakaszokat teszi kényelmesebbé és kevésbé fárasztóvá. Magyarul: továbbra is te vezetsz, csak közben egy nagyon okos digitális segítőtárs ül melletted.

A rendszer kizárólag az úgynevezett „Blue Zone” útszakaszokon működik, amelyekből jelenleg már több mint 135 000 kilométernyi található Európa-szerte. A BlueCruise az adaptív tempomatot, a sávtartó rendszert, a kamerákat, radarokat és a jármű navigációs adatait kombinálva képes arra, hogy önállóan tartsa a sávot, szabályozza a sebességet és biztonságos követési távolságot tartson az előtte haladó jármű mögött.

És közben folyamatosan figyel minket is. Egy, a vezetőre irányított kamera ellenőrzi, hogy valóban az utat nézzük-e. Ha túl sokáig elkalandozik a tekintetünk, vagy a rendszer úgy érzékeli, hogy nem figyelünk megfelelően, azonnal figyelmeztet. Ugyanez történik akkor is, amikor olyan útszakaszhoz érünk, ahol a rendszer már nem tudja biztonságosan átvenni a feladatokat – ilyenkor arra kér, hogy vegyük vissza az irányítást, és tegyük vissza a kezünket a kormányra.

A BlueCruise jelenleg több Ford modellben is elérhető, többek között a Kuga, a Puma, a Ranger PHEV és a Mustang Mach-E bizonyos változataiban. Fontos azonban tudni, hogy ez nem egy olyan extra, amit évekkel később egyszerűen letölthetünk az autóra. A rendszert már a vásárláskor kérni kell az adott modellhez. Ezután a tulajdonos dönthet arról, hogy egyszeri vásárlással véglegesen aktiválja, vagy előfizetéses formában használja. Utóbbi előnye, hogy bármikor lemondható és később újra aktiválható, így mindenki a saját igényeihez igazíthatja a használatát.

Első hallásra talán futurisztikusan hangzik az egész, de néhány óra BlueCruise használat után inkább az volt az érzésünk, hogy ez nem a jövő technológiája. Sokkal inkább a jelené.

Csajos teszten a BlueCruise

Az első autó, amellyel útnak indultunk, egy Ford Mustang Mach-E volt. Ennél jobb nyitányt nehéz lett volna elképzelni. Már az első pillanatban magára vonta a figyelmet a karakteres megjelenésével, a belső tér pedig pontosan azt a modern, prémium hangulatot árasztotta, amit egy Mustangtól vár az ember. A kényelmes ülések, a letisztult műszerfal és a hatalmas központi kijelző alapból meggyőző, de a nap igazi főszereplője ezúttal a BlueCruise rendszer volt.

A konvojt egy koordinátor vezette, akivel folyamatosan tartottuk a kapcsolatot. Ahogy közeledtünk az első Blue Zone szakaszhoz, mindenki egyre kíváncsibb lett. És elérkezett a pillanat. A kijelzőn megjelent az üzenet, hogy a BlueCruise aktiválható. Egy gombnyomás, és az autó átvette a volánt. Bevallom, az első másodpercekben azért elég fura, picit „természetellenes” érzés volt. Évtizedek óta azt tanuljuk, hogy vezetés közben a kezünk a kormányon van. Most pedig ott haladtunk az autópályán, 100 km/h feletti tempóval, miközben a Mustang magabiztosan tartotta a sávot.

Néhány kilométer után azonban a kezdeti bizonytalanságot felváltotta a kíváncsiság, majd a bizalom. Hallgattuk a zenét, figyeltük az utat, beszélgettünk, és azon kaptuk magunkat, hogy már teljesen természetesnek vesszük azt, ami néhány perccel korábban még elképzelhetetlennek tűnt. Sőt, volt olyan pillanat is, amikor a kedvenc zenénkre teljesen ráhangolódtunk és önfeledten énekeltünk az autóban, miközben a BlueCruise tette a dolgát.

A következő autó egy Ford Kuga volt. Egy magasabb, robusztusabb SUV-ban ülve még érdekesebb élmény volt megtapasztalni a rendszer működését. Valahogy még szürreálisabbnak hatott, hogy egy ekkora autó ilyen magabiztosan és finoman képes önállóan követni az utat.

A Kuga volánja mögött figyeltünk fel igazán arra is, mennyire komolyan veszi a rendszer a biztonságot. A BlueCruise folyamatosan figyeli a vezető tekintetét, és ha úgy érzékeli, hogy nem az utat nézzük, azonnal figyelmeztet. Ugyanez történik akkor is, amikor olyan útszakasz következik, ahol szükség van a vezető aktív közreműködésére. A rendszer ilyenkor udvariasan, de határozottan kéri, hogy tegyük vissza a kezünket a kormányra.

Az egyik legemlékezetesebb pillanat mégis az volt, amikor egy hosszabb, ívesebb kanyart vett be az autó teljes magabiztossággal. Bár tudtuk, hogy a technológia képes rá, látni és megtapasztalni egészen más érzés volt.

A nap utolsó szakaszait két Ford Pumával tettük meg. Ekkorra már teljesen megszoktuk a BlueCruise jelenlétét, és szinte természetesnek vettük azt, ami néhány órával korábban még futurisztikus technológiának tűnt. A rendszer itt is ugyanolyan megbízhatóan működött, mint a korábban vezetett modellekben.

A nap végére egy dolog teljesen egyértelművé vált számunkra: a BlueCruise nem elveszi a vezetés élményét, hanem éppen ellenkezőleg. Segít abban, hogy a hosszú autópályás kilométerek kevésbé legyenek fárasztóak, miközben a vezetés öröme továbbra is megmarad.

Autópályáról a hullámok közé

A Balaton partjára érve már mindenki tele volt élményekkel, de a napnak még korántsem volt vége. A vezetés után megpihenhettünk egy kicsit, és bevallom, ennél szebb levezetést nehéz lett volna elképzelni. A vízparti helyszínen finom falatok mellett azonnal előkerült a nap fő témája: ki melyik autót szerette a legjobban, és milyen érzés volt először elengedni a kormányt.

Ebéd után újabb élmény következett. Vitorlásra szálltunk, és kifutottunk a Balatonra. A verőfényes napsütés, a kellemes szél és a tó semmihez sem hasonlítható hangulata tökéletes kontrasztot alkotott a délelőtt technológiai újdonságaival. Miközben a hajók csendesen siklottak a vízen, előttünk feltűnt a Tihanyi Apátság ikonikus látképe, még különlegesebbé téve a pillanatot.

A fedélzeten folytatódtak a beszélgetések, jó volt látni, hogy bár mindannyian ugyanazon az eseményen vettünk részt, mindenki egy kicsit más élménnyel gazdagodott. A nap végére egy dologban mindenki egyetértett: a Ford nem csupán egy új technológiát mutatott be nekünk, hanem egy olyan élményt adott, amelyre még sokáig emlékezni fogunk. Az autók, a Balaton, a napsütés és a remek társaság együtt tették igazán különlegessé ezt a napot.