Minden második ember retteg, hogy kimaradt valamiből

Nem véletlen, hogy ez az érzés a közösségi média egyik legnagyobb mozgatórugója. Hiszen az emberek azért töltenek egyre több időt az interneten, hogy nehogy lemaradjanak az új hírekről és trendekről, és hogy követhessék az ismerőseik, barátaik életét. Egy kutatás szerint az emberek 56 százaléka retteg attól, hogy kihagy valamit. Vagy ha nem naprakész azzal kapcsolatban, ami a közösségi mediában történik. Az Y generáció tagjai életének szerves része a FOMO, ez az egyik hajtóereje ugyanis az élménygazdaságnak. Újabb kutatások szerint pedig a közösségimédia-függőségért is a FOMO tehető főleg felelőssé.

A Nottingham Trent Egyetem egyik 2018-as tanulmánya kijelenti, hogy a social media függőség fő kiváltója a FOMO-jelenség. A kimaradás érzését tovább fokozza az, ha valaki magányosnak érzi magát, nincs megfelelő mennyiségű társas érintkezés az életében.

Hétvégén este támad a FOMO

Az egyetemisták körében készített felmérés azt is viszonylag pontosan be tudta határolni, melyik az az időpont, amikor a fiatalokon úrrá lesz a kimaradástól való félelem. A kutatás szerint ez az esti órákra tehető, és jellemzőbb a hét vége felé, mint hét közben. Ennek valószínűleg az az oka, hogy napközben a diákokat lefoglalja az iskola és a tanulás. A szociális szükségleteiket ezért főleg estefelé és a hétvégi időszakban elégítik ki – vagy amennyiben nem sikerül, ilyenkor a legnagyobb az igényük a társaságra. És végül ezért fordulnak az online tér felé.

Egy, az International Journal of Environmental Research and Public Health című folyóiratban megjelent 2018-as tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy a FOMO máshogy befolyásolja a különböző platformok használatát. Például sokkal inkább hat az olyan személyesebb közösségimédia-felületeken, mint amilyen a Facebook vagy a Snapchat. Nem véletlen talán, hogy előbbit 3,5 milliárdan használják, és fejenként átlagosan napi 58 percet töltenek az oldalon. Ugyanez a tanulmány arra is rámutat, hogy azok a fiatalok, akik nagyobb mértékű FOMO-t tapasztalnak, rendszerint sokkal több social platformon vannak jelen. Négy vagy több ilyen profiljuk is van, és többnyire több időt töltenek online.

Veszélyesek a bloggerek és az influencerek?

A legtöbb tanulmány azonban arra is figyelmeztet, hogy a FOMO és a közösségi média párosa negatív spirálba lökheti azt, aki hajlamos erre a függőségre. Azáltal ugyanis, hogy az ember szembesül azzal, mások hogyan élik a mindennapjaikat – például végignézi, milyen utazásokra indulnak az influencerek, vagy milyen ruhákkal, vagy épp autókkal van tele a gardróbjuk –, erősödhet a kimaradás érzése, és így a közösségimédia-függés és a FOMO folyamatosan erősítik egymást.

Mivel a FOMO alapvetően negatív érzelem, a marketingben érdemes óvatosan és a megfelelő érzékenységgel kezelni. Mindazonáltal a social mediával való kapcsolata több mint hatékony marketingeszközzé teszi, amely kifejezetten segíthet megszólítani és aktivitásra bírni az Y generáció interneten élő tagjait.

A jelenséget tavaly egy magyar film is feldolgozta. Hartung Atiila filmje, a FOMO – Megosztod, és uralkodsz nagy sikerrel futott a hazai mozikban.

Forrás: Médiapiac