Döbrösi Laura sétált a fák lombkorona szintjén függőhidakon, aludt a szabad ég alatt, termesztett óriáscukkinit, élt át apokaliptikus trópusi viharokat és került életveszélyes helyzetbe. Ez csak pár olyan izgalom, amelyben része lehetett a színésznőnek, amikor testközelből ismerkedett meg az esőerdők csodálatos világával. A környezetvédelem és a fenntarthatóság elkötelezett harcosaként is Döbrösi Laura a dzsungelben átélt legmeghatározóbb élményeiről mesélt és azt is elárulta, hogyan ismerkedett meg legijesztőbb barátjával.
Farmerlány lett Döbrösi Laura
Laura utazásai alkalmával átérezte, hogy milyen nagy szükség van arra, hogy a Földünk oxigénkibocsátásában és a szén-dioxid megkötésében hatalmas szerepet játszó erdőségeket megvédjük. A színésznő az esőerdőben járva egy öko farmon dolgozott, ahol kikapcsolódásként óriási méretű cukkiniket nevelt és kolibriknek készített itatót. Illetve megtanult a természettel együttműködésben élni, villany, áram és csapvíz nélkül.
„Már kétéves koromban sírva fakadtam Michael Jackson: Earth Song című videóklipjén, hogy tönkretesszük a bolygót. Aztán egy öko szemléletű iskolába írattak, ahol belénk nevelték a szelektív hulladékgyűjtést, a hulladékcsökkentést és a természet megismerésének fontosságát. Sok aggasztó cikk után a 2018-as Élő Bolygó Jelentés katasztrofális előrejelzéseit olvasva döntöttem el, hogy fel kell hívnom a figyelmet a környezetvédelemre. Ezen belül az egyik legnagyobb tragédia az esőerdők kivágása, égetése” – mondta el Laura. Aki arra is figyelmeztet, hogyha a mindennapos tevékenységeink terhelik a környezetünket, akkor a károsanyag-kibocsátást kompenzálni is fontos.
Így tett például hazánk egyik gyümölcslégyártója is, aki évente közel 18 ezer hektár esőerdő megvédéséhez járul hozzá, és segíti a helyi családokat.
Kígyóból és gyíkokból sem volt hiány
„Amikor a dzsungelben összetalálkoztam egy csörgőkígyóval, azért nem támadott meg, mert nem estem pánikba. Arra gondoltam, hogy nem lesz semmi baj, hisz bár mindketten megijedtünk, nincs bántó szándékunk egymás felé. Ő teljesen lefagyott, nem mozdult és így el tudtam mellette osonni” – nosztalgiázott Döbrösi Laura. Legszörnyűbb barátját, a kiskutya méretű óriásgyíkot is esőerdei utazása során ismerte meg.
„Carlito odaszokott hozzánk, amikor a komposztban keresett élelmet magának, és nagyon jól összehaverkodtunk. Kifejlesztette azt a módszert, hogy futni kezdett felém és úgy megijesztett, hogy a kezemben lévő ételt elejtettem, amit ő éhesen fel is falt”.
