Csörsz Andrea számára a volán mögött töltött idő átmeneti tér két döntés, két találkozó, két szerep között. Hétköznap logisztikai központ, hétvégén szabadság, péntek délután pedig türelemfejlesztő tréning az M0-son. Mit tanít a vezetés a döntéshozatalról, és miért fontosabb számára ma már a csendes támogatás, mint a látványos bizonyítás? Interjúnkból kiderül.
Pályája multinacionális vállalati környezetből vezetett a kkv-szektorba, ahol a VIR Zrt. cégvezetőjeként és tulajdonosaként naponta dönt fontos üzleti kérdésekben, ez a szerep pedig hatalmas felelősséggel jár. Vezetői szemléletét a váltás formálta igazán: a nagyvállalati struktúrák után megtanulta, hogy egy kisebb szervezetben a stratégia, az emberek és a működés ritkán választható szét egymástól.
Andrea a jogosítványszerzésre, mint első komoly vezetői tréningjére emlékszik vissza, csak akkor még a kuplunggal kellett tárgyalnia. Azt hitte, a KRESZ lesz a legnagyobb kihívás, aztán kiderült, hogy az emelkedőn elindulás pontosabb karakterteszt.
„Ekkor tanultam meg először igazán, hogy a vezetés felelősség. Figyelni kell önmagunkra, a környezetre, és közben néhány lépéssel előre gondolkodni. Ez később a vezetői munkámban is visszaköszönt, hiszen ott sem elég a saját útvonalat látni, érzékelni kell a körülöttünk mozgó rendszert is.”
Első autója egy céges mikrobusz volt. Nem volt benne sok extra, parkolni vele viszont külön sportág volt. Mégis fontos emlék maradt: nyolcan elfértek benne, szinte bármit elnyelt, és először adta meg neki azt az érzést, hogy teljesen az ő kezében van a döntés abban, merre tovább.
Andrea ma hetente átlagosan 15-16 órát tölt autóban. Korábban ezt könnyen elvesztegetett időnek látta volna, ma inkább gondolkodási idősávként tekint rá. Nincs előtte prezentáció, nem várja egy újabb Excel-tábla, a fókusz mégis sokszor éppen ilyenkor áll össze.
„Az autó azon ritka helyek egyike, ahova senki nem kopog be úgy, mint például az irodámba. Ilyenkor valódi gondolkodószobává tud változni.”
Vezetőként egy-egy munkanapján véget nem értő döntések, egyeztetések, váratlan helyzetek váltják egymást. Az autóban viszont előre tud gondolkodni. Sok döntés, stratégiai váz vagy egy nehéz beszélgetés első mondata született már meg két piros lámpa között. „A módszer egyetlen gyenge pontja, hogy mire megérkezem, néha már csak az érzés marad, hogy volt valami nagyon jó ötletem” – meséli nevetve.
Autós rutinja hangulattól és napszaktól függ. Reggel gyakran podcastot hallgat, délután az AI által összeállított zenei listák kerülnek elő. Mostanában a Csík Zenekar „Sose lesz vége Moldvában” című száma és ByeAlex bulizenéi kísérik az útjait. Egy hosszú nap után viszont inkább a csendet választja. Az autó családi emlékek helyszíne is, sokat autózott a ma már felnőtt gyermekeivel. Lányával tizenkét éven át ingázott iskola és otthon között. Ezek az utak külön világot alkottak: fáradt reggelek, drive-through kávék, várakozás, hogy a tinédzser lány egyszer csak beszélni kezdjen valamiről.
„Ilyenkor zajlottak kellemes, vicces, szomorú és felemelő beszélgetések is. Pontosan él még bennem az az átmeneti időszak, amikor nem lehetett tudni, ki ül mellettem. A kislány, aki nemrég még plüssállatokkal nézett mesét, vagy a fiatal nő, aki magassarkúban sminkel az autómban.”
Ma már sokszor egyedül teszi meg a reggeli utakat, és a csend új jelentést kapott.
Autóválasztásában a biztonság, a megbízhatóság, a technológiai tudás, a kényelem és a megjelenés is fontos. Az évek során a külső dizájn nagyobb hangsúlyt kapott, de legalább ennyire számít, hogy az autó fizikailag is jól támogassa a mindennapokat. A kényelmes ülés számára alapvető, különösen a gerinc támasztás szempontjából. A klímát és a levegőztető rendszert sem kezeli apró extraként, jelenlegi autója AI-alapú beállításokkal hangolja az AIR BALANCE illatosítást, a levegőionizálást és a hangulatfényeket.
„Fontos számomra, hogy az autó egyértelműen kommunikáljon velem, és gyorsan kialakuljon egy közös nyelvünk.”
A mostani autóját – egy Mercedes GLC – kicsit tovább tartott megszokni, mint elsőre gondolta és úgy érzi, talán még mindig nem ismeri minden funkcióját. Az apró figyelmességeit viszont kifejezetten szereti: Valentin-napon szívecskék hullottak a kijelzőn, nőnapon inspiráló üzenetek és ünnepi grafika fogadta. Ezek nem nagy dolgok, mégis emlékezetessé teszik a használatot.
Andrea ma már nem szeretné, hogy az autója bármit is bizonyítson helyette. A prémium minőség számára nem harsány részleteket jelent, hanem következetes, hosszú távon érezhető támogatást. Egy autó akkor jó társ, ha csendben és magabiztosan teszi a dolgát. Ez a gondolkodásmód vezetői szemléletével is összecseng. Szerinte egy felsővezető autója közvetíthet ízlést, értékrendet vagy életstílust, de nem ez a legerősebb üzenet.
„Sokkal többet mond el valakiről, hogyan dönt, mennyire következetes, és hogy bánik az emberekkel. Az autó lehet a személyes márka finom kiegészítője, de a hitelességet nem lehet extrafelszereltséggel pótolni.”
Az innovációt és a fenntarthatóságot vezetőként is hosszú távú prioritásként kezeli. Nyitott minden technológiára, amely valódi értéket teremt, és nem csak jól mutat egy prezentációban. Az elektromos meghajtásban komoly lehetőséget lát, de szerinte az infrastruktúra, a használhatóság és a teljes életciklus együtt adja meg a valódi képet. „Az innováció ott válik hitelessé, ahol a mindennapi használatban is bizonyít.”
Autója természetesen mozog az üzleti és magánéleti szerepek között: délelőtt tárgyalásra viszi, délután bevásárolni, este üzleti programra. Olyan kollégának tartja, aki nem kér fizetésemelést, nem szervez péntek délutánra megbeszélést, és megbízhatóan jelen van, bármikor számíthat rá.
„A barátaim gyakran mondják, hogy az én autómban akár egy hétig is túl lehetne élni. A csomagtartó alatti rekeszben legalább három pár cipő, egy kabát és rengeteg túlélő-felszerelés van.”
A jól működő biztonsági asszisztensek számára ma már alapelvárások: adaptív tempomat, vészhelyzeti megállás, személyes profilok, online szoftverfrissítés és telefonról történő vezérlés. Ezek időt takarítanak meg, és levesznek valamennyit a napi mentális terhelésből. Értékeli a belső kamerát is, különösen akkor, amikor egy online megbeszélésen célszerű bekapcsolni a képet. Egy határt viszont világosan meghúz, nem szeretné, ha az autója több értesítést küldene, mint a telefonja.
Ha párhuzamot vonunk a vezetői és sofőri szerep között, Andrea stratégiai vezetőként írja le magát. Szeret néhány kanyarral előre látni, érteni a környezetet, és időben felismerni a kockázatokat. A gyors döntéseknek is megvan a helyük, de szerinte akkor jó reagálni, ha közben marad mozgástér. Vezetői szemlélete az elmúlt években sokat változott. Korábban azt gondolta, a vezető az, akinek mindenre megvan a válasza. Ma inkább úgy látja, hogy a jó vezető megfelelő kérdéseket tesz fel, világos irányt mutat, és olyan környezetet teremt, ahol mások is jó döntéseket tudnak hozni.
Multinacionális vállalati háttér után a kkv-szektorban lett cégvezető és tulajdonos, és gyorsan kiderült számára, hogy a két világ működési logikája alapjaiban különbözik. Ez az időszak megtanította arra, hogy a vezetői fejlődés gyakran ott kezdődik, ahol a korábbi tapasztalat már kevésnek tűnik. A lehetőségek sokszor előbb érkeznek meg, mint a magabiztosság, a felkészültséget pedig sokszor maga a feladat építi fel. A fiatal szakembereknek, különösen a nőknek azt tanácsolja, ne várják meg azt a pillanatot, amikor száz százalékig késznek érzik magukat. Építsenek stabil szakmai alapokat, kérdezzenek sokat, és merjenek láthatóvá válni. Fontosnak tartja azt is, hogy egy nő ne érezze úgy, férfiként kell viselkednie az üzleti életben, bár sokszor még mindig ez az elvárás.
„Sajnos még mindig tapasztalható egy bizonyos szintű alá-fölé rendeltségi viszony az üzleti életben a nemek között. Pontosan tudom, milyen az, amikor egy megbeszélésen az általam feltett kérdésre a férfi kollégámnak válaszolnak. Remélem, a következő generációnak már kevesebb ilyen helyzetet kell kezelnie.”
„Ha a jelenlegi autóm beszélni tudna, valószínűleg azt mondaná, hogy ritkán állok egyhelyben, amikor mégis, akkor is legalább három dolgon gondolkodom egyszerre. Látott már fontos találkozó előtt koncentrálni, hosszú nap végén elcsendesedni, sírni, örülni, majd új irányokat végiggondolni.”
Andrea öt év múlva egy még biztonságosabb, fenntarthatóbb és intelligensebb autóban látja magát, amely egyszerűen és természetesen simul bele a mindennapokba. Abban bízik, hogy addigra nemcsak az autók lesznek okosabbak, hanem mi is tudatosabban döntünk majd arról, mikor, hogyan és miért használjuk őket.
Villámkérdések:
Automata vagy manuális váltó? Automata.
Podcast vagy zene vezetés közben? A hangulatom alapján döntök.
Waze vagy gyári navigáció? Waze. Bár a dugót nem szeretem, de legalább tudni akarok róla és ebben pontosan látom az aktuális helyzetet.
Város vagy autópálya? Vegyes.
Parkolóház vagy utcai parkolás? Ahol van hely, csak legyen és ne kelljen sokáig keresgélni.
Kisautó vagy SUV? SUV. Nem a mérete, hanem a sokoldalúsága miatt.
Benzin, dízel vagy elektromos? Dízel.
Tempomat: használod vagy soha? Csak azzal…
Elöl vagy hátul szeretsz ülni utasként? Az attól függ ki vezet.
Reggeli dugó: zen chill vagy idegeskedés? Ez nagyban múlik azon, hogy ki ül mellettem.
Szeretsz előzni vagy inkább kényelmesen haladsz? A lendületet szeretem, nem a kapkodást.
Fedélzeti kamera: kell vagy felesleges? Kell. Nem azért, mert bajra számítok, hanem mert hiszek a tényekben.
A Drive in Style – női vezetők interjú rovat támogatója a Harum Zrt.
Ha számodra a sajt nem egyszerűen egy szelet a szendvicsben, hanem valódi gasztronómiai élmény, érdemes…
Idén ősszel ismét különleges időutazásra készülhetnek az autók, motorok és régi gépek szerelmesei. A 2026-os…
Az elmúlt időszakban több teljesen elektromos modell is megfordult nálam a szerkesztőségben, ezért nem idegen…
Mi történik akkor, ha egy korábbi Apple-tervező, egy neves formatervező stúdió alapítója és néhány vállalkozó…
Ki mondta, hogy egy kompakt autó nem tud nagyot mutatni? A Volkswagen Polo éppen arra…
Egyre többen keresik a hosszabb, egészségesebb és teljesebb élet titkát. De mit tehetünk mi magunk…