COVID-19 álhírek: félelem és pánik a közösségi médiában

A koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetben már nem csak COVID-19 álhírek okoznak problémát a közösségi médiában. A korlátozások és karantén okozta frusztráltság sok esetben olyan magatartást hoz ki az emberekből, amelyet normál esetben nem tanúsítanának. Sokan pedig éppen a közösségi médiumokat használják feszültséglevezetés céljából. Hiszen ott akár arc és név nélkül is beleszólhatnak egyes témákba, kiírhatják magukból a frusztrációjukat. Ez azonban azt is jelenti, hogy ilyenkor jelentősen megnőhetnek a szélsőséges viselkedések, valamint a verbális agresszió mértéke is.

COVID-19 álhírek az interneten

Világszerte megnőtt a közösségi médián eltöltött idő és ezzel együtt a kommentek száma a koronavírus okozta egészségügyi vészhelyzetben. A kommentek olvasgatása sosem volt jó ötlet azok számára, akik szerettek volna nyugodt életet élni. A járvány miatt most azonban valósággal felrobban az internet a vitáktól és az egymást piszkáló emberek véleménybombáitól. A véleménykülönbségekkel önmagában persze nincs baj. A Facebook és a Twitter egyrészről megkönnyítik a vírussal kapcsolatos eszmecserét, ugyanakkor sajnos lehetővé teszik a szenzációhajhász és a téves információk terjedését is. Ez utóbbi viszont már káros hatással jár az emberekre nézve.

A koronavírus-járvánnyal egyidejűleg megjelentek az álhírek is az interneten. A legveszélyesebb tartalom között szerepelnek a pontatlan egészségügyi tanácsok a fertőzés „megelőzése” vagy „gyógyítása” érdekében. Vagy amikor egy adott gyógyszer csodálatos hatásait emlegeti valaki. Egy iráni kisfiú például azért vakult meg, mert az interneten terjedő álhírhullám hatására többen azt hitték, hogy a metanol hatásos lehet a járvány visszaszorításában. Nigériában három ember túladagolta a klórkinint ugyanezen okokból. A közösségi médiát felhasználva az ilyen és hasonló koronavírus álhír vagy pontatlan állítás veszélyt jelentenek nemcsak az egyénre, hanem a közegészségre is.

Az emberek szokatlan cselekedetei és sokszínű véleménye a helyzettel kapcsolatban rávilágítanak arra, mennyire összefolyik a hiteles és hiteltelen információ. Sok esetben az önmagát szakértőnek beállító, magabiztosan kommunikáló megmondóembereknek hisznek inkább a fogyasztók, mintsem a nehezen emészthető, sokszor nem túl egyértelmű adatoknak és hivatalos tájékoztatóknak. Sokan a vitákat is aktívan követik és akkor is kiállnak egy-egy népszerűnek tűnő nézet mellett, ha valójában nem rendelkeznek mögöttes tudással a témával kapcsolatban.

A cikk a következő oldalon folytatódik.