A közösségi médiában feltűnő koronavírus „szakértők”, akik a COVID-19 álhírek terjesztői, a felelősek azért, ahogyan a társadalom reagál bizonyos dolgokra. Az emberek jellemzően mindig a fősodrot követik. Ezért ha arról értesülnek mondjuk a közösségi médiában, hogy sokan pánikvásárlásba kezdtek, nagyobb az esély, hogy ők maguk is elkezdik megrohamozni a boltokat. A félelem és szorongás által kiváltott magatartásformák – például a WC-papír és kézfertőtlenítők pánikszerű felvásárlása – normalizálódnak és tovább terjednek, mivel élteti őket a közösségi média.
A szakértők szerint egyébként egy egészséges mértékű félelemre még szüksége is van a társadalomnak. Főleg igaz ez egy ilyen gyorsan változó válság idején. Khudejah Ali, a hamis hírek kutatója megállapította, hogy az állami üzenetekben egy óvatos félelemkeltés akár ösztönzően is hathat. Sőt, akár még fokozhatja is a társadalom elkötelezettségét az ügy iránt. Ha az ilyen üzeneteket olyan hasznos információkkal kombinálják, amelyek segítenek az embereknek megvédeni magukat vagy diagnosztizálni a tüneteket, akkor „erőteljes és cselekvőképes egészségügyi kommunikációs üzeneteket lehet létrehozni, melyeket széles körben osztanak meg a felhasználók.”
Forrás: Médiapiac
Környei Ágnes személyében új cégvezetővel bővült a Schiller Autó Család menedzsmentje. A több mint 320…
Miközben a sportos kompaktok egyre inkább az elektromos hajtás vagy a teljes eltűnés felé tartanak,…
Egy vállalkozás ismertsége sokszor a legváratlanabb helyzetekben erősödik; az utcán, egy rendezvényre tartva vagy akár…
Amikor a gyermekáldás hosszabb ideig várat magára, hamar megszaporodhatnak a kérdések. Mikor indokolt kivizsgálást kérni?…
Amikor a szorongás akadállyá válik A fogászati félelem nem gyengeség, hanem egy nagyon is valós,…
Te is tepsiket, serpenyőket és sütőformákat tartasz a sütő alatti fiókban? Nem vagy egyedül. Csakhogy…