5. Orosz templom, ukrán és örmény emlékmű
Kicsit tovább haladva a Duna-part felé, jobb oldalra kanyarodva kimagasodik Petőfi Sándor szobra, amelyet az 1848-as szabadságharc emlékére emeltek. Költőnk mögött fehéren kiviláglik, és új fényében ragyog a Nagyboldogasszony ortodox székesegyház. Érdekessége az épületnek, hogy 1949-ig a Budapesten élő görög kisebbségnek volt fenntartva, mígnem 1950-ben az akkori magyar kormány egy tollvonással az oroszoknak adta oda és azóta is számukra fenntartott hely. Az ikonosztázok mellett korábban két galambot ábrázoló kép is látható volt. A két madár a római és görög barátságot szimbolizálta, csőrükben közösen egy aranygyűrűt tartva. Sajnos ma már nincs meg ez a kép, azonban emlékét a templom mögötti Galamb utca őrzi.
A templom előtti parkban áll két emlékmű, amiről nem igazán lehet elsőre tudni, hogy mi célból vannak. Mint az idegenvezetőnktől megtudtuk, a fehér gyertya a 1930-33 között elkövetett ukrán népirtásnak (ukránul: Holodomor) állít emléket. Az akkori Sztálin vezette szovjet kormányzat elvette a mezőgazdasági emberek összes terményét és szó szerint éheztette őket (innen az ukrán elnevezés), aminek következtében körülbelül 8 millió (!) ukrán halt meg – 2006-ban az ukrán kormány emléknappá nyilvánította minden év november hónapjának 4. szombatját. A másik emlékmű hasonló borzalmak miatt van itt, a faállvány az 1910-es örmény népirtás 1,5 millió áldozatának állít itt emléket.
6. Váci utca Sörforrás épülete
Átérve a Váci utcára, itt már szebb történeteket hallhatunk. A sorházak közül két gyönyörű épületet érdemes kiemelni. Az egyik, a ma Sörforrás feliratot viselő ház, amelynek fenti részén egy szerzetes szobra domborodik ki. A XVI. században az olasz lombardiai őrgróf család sarja, Gonzaga Alajos apja akaratának ellenszegülve szerzetesnek állt, és Rómába ment vallásfilozófiát tanulni. Az utcán sétálva egyszer összeesett előtte egy fiatalember, akihez rögtön odarohant, felsegítette és kórházba vitte. Sajnos később derült ki, hogy az illető pestisben szenvedett, így Alajos is elkapta a halálos kórt és 1591-ben, 23 évesen halt meg. Önzetlen tette miatt 1726-ban szentté avatták.
7. Vörösmarty tér és a máriás pengő
Tovább gyalogolva következett a Vörösmarty tér és annak története. Bárki eltudja képzelni, hogy itt a középkorban egy hatalmas temető volt? Bizony, sőt egészen a XIX. század közepéig városon kívüli területnek számított. Pest várfalának északi kapuja volt itt megtalálható, ahonnan Vác felé indult az út – innen a mai Váci utca elnevezés. A tér rendezése és egy Vörösmarty Mihály-szobor felállítása a 1890-es évek végén váltak konkrét tervekké. A költségeket közadakozásból tudták csak finanszírozni és a monda szerint maga Erzsébet királyné, Sissi is küldetett egy 5000 pengős bankjegyet, amelyet azonban a városvezetés soha nem kapott meg. Ellenben adakozott egy nagyon szegény fiatalember, Liszkay Jenő is, aki szó szerint az utolsó máriás pengőéjét (20 pengő) tette be a közös kalapba. A nemes cselekedetet úgy hálálták meg, hogy beépítették a pénzérmét a szoborba, amely még ma is látszik a kisfiú arca fölött.
A következő oldalon mutatjuk, melyek még a legérdekesebb budapesti látnivalók.
