Az Isetta lett a BMW megmentője

Bár az Isettát ma már csak micro mobility járműnek neveznénk, annak idején sokak számára teljes értékű autónak számított

Az aranyos buborékautó német története az 1950-es évek közepén kezdődött, amikor a BMW nagy bajban volt. A luxus modellek, mint például az 503-as és az 507-es jelentős veszteségeket termeltek, mivel a háború utáni években az embereknek nem volt pénzük nagy autókat vásárolni. Egy ponton a helyzet annyira rossz lett, hogy a bajor márka elindlét a csőd felé. „Az első és legfontosabb szempont akkoriban az volt, hogy egy olyan költséghatékony autómodellt dobjunk piacra, ami azonnal pénzt termel a cégnek” – hangsúlyozza Alex Klinger-Köhnlein, a BMW egyik szakértője. A BMW az 1954-es Torinói Autószalonon megtalálta az ideális modellt, amikor meglátta a miniautók gyártásával foglalkozó olasz cég, a Rivolta háromkerekűjét, az Iso Isettát. Más sem kellett a németeknek, megszerezték az autó gyártási jogait, és ezzel elkezdődött a német buborékautók története.

A Motorcupé hamar közönségkedvenc lett. Egy korabeli német reklámon ez állt: „Legyen akármilyen az idő, a BMW Isettában való utazás mindig jó hangulatban telik!”

Miután a BMW megszerezte az olasz buborékautó jogait, első dolga annak finomhangolása volt. A gyártás kezdetekor, 1955-ben az BMW Isettát 250 köbcentis,12 lóerős, egyhengeres motorral szerelték fel. Külsejét tekintve az Isettán történt legnagyobb változás az eredeti olasz tervekhez képest, hogy három helyett négy kereket kapott. Egy évvel később, 1956-ban a BMW egy továbbfejlesztett, „felturbózott” változatot is kiadott, ez volt az Isetta 300, ami nevéből eredően már 300 köbcentis motorral és 13 lóerővel érkezett. A kis autó végsebessége 85 km/h volt.

Tudtad, hogy a LEGO épp azon dolgozik, hogy a BMW Isetta is bekerüljön a palettájába? Itt a hír róla: A legaranyosabb buborékautó, a BMW Isetta lehet a LEGO következő nagy dobása

A cikk a következő oldalon folytatódik.

  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
1
2
3
4
5