A Suzuki ZalaZONE Járműipari Tesztpályán megrendezett sajtónapján az új Suzuki Across első magyarországi bemutatásán túl nem kevesebb, mint öt különböző modulon próbálhattuk ki a márka különböző hajtásláncait, majd a nap végén még terepre is vittük az arra alkalmas modelleket.

ZalaZONE pedig nem egyszerűen egy nagy aszfaltcsík Zalaegerszeg mellett: a mintegy 260 hektáros komplexum Európa egyik legmodernebb járműipari tesztkörnyezete, ahol a klasszikus menetdinamikai próbáktól az elektromos és önvezető autók fejlesztéséig gyakorlatilag mindent lehet tesztelni. A 2019 óta működő létesítményt számos nemzetközi autó- és járműipari szereplő használta már fejlesztési és tesztelési célokra, köztük olyan gyártók is, mint a Zeekr és a Rimac.

A feladatok közt volt emelkedőn elindulás, csúszós felület, vészfékezés, szlalom, hirtelen irányváltás, időmérés és persze néhány olyan helyzet is, ahol gyorsan kiderült: az autó tudása csak akkor ér valamit, ha a sofőr is tudja, mit kezdjen vele.

Első találkozás az új Suzuki Acrossszal

A nap egyik legjobban várt újdonsága természetesen az új Suzuki Across volt, amelyet elsőként láthattunk közelebbről, és természetesen vezetni is lehetett.

Az új Across legfontosabb változása a plug-in hibrid hajtáslánc fejlődése. A rendszer elektromos összkerékhajtást használ, vagyis az első és hátsó tengely között nincs hagyományos mechanikus kardántengely: a hátsó kerekeket külön villanymotor hajtja. Ez nemcsak műszakilag érdekes megoldás, hanem a nyomaték gyors és pontos szabályozását is lehetővé teszi.

A legújabb generációs plug-in hibrid rendszerben a PCU és a DC/DC konverter az első eAxle egységbe került, miközben korszerű szilícium-karbid teljesítmény-félvezetőket is alkalmaznak. A kompaktabb rendszernek köszönhetően több hely maradhatott az utastérben, miközben a hatékonyság is javult.

Az Across tisztán elektromos üzemmódban 127–129 kilométeres hatótávra képes. A nagyfeszültségű akkumulátor 11 kW-os AC-töltéssel körülbelül 150 perc alatt tölthető fel, 50 kW-os DC-töltéssel pedig nagyjából 28 perc alatt érhető el a teljes töltöttség.

A hétköznapi használhatóságra sem lehet panasz: a csomagtér 446 literes, a csomagtérajtó láblendítéssel is nyitható, az utastérben pedig 12,3 colos digitális műszeregység és 12,9 colos központi kijelző dolgozik. Head-up display, vezeték nélküli okostelefon-integráció és öt USB-C csatlakozó is helyet kapott.

Itt az összkerékhajtás nem csak egy felirat

A Suzuki számára az összkerékhajtás nem új történet. Az ALLGRIP név 2013-ban, az SX4 S-CROSS bemutatásával jelent meg, a filozófia pedig azóta is ugyanarra épül: az összkerékhajtás ne csak akkor legyen hasznos, amikor már rég túl vagyunk azon a ponton, ahol egy átlagos autó feladná.

A ZalaZONE-on peig ezt nem egy prezentáción keresztül kellett megtapasztalnunk.

A Hill Tracks modulon különböző tapadási körülmények között kellett majdnem 30%-os emelkedőn elindulnunk, ami papíron talán nem hangzik különösebben izgalmasnak. A gyakorlatban viszont gyorsan kiderült, hogy a tapadás hiánya meglehetősen jó tanár.

Az ALLGRIP hajtás itt kifejezetten meggyőzően teljesített. A rendszer folyamatosan az adott körülményekhez igazítja a hajtást, így az autó akkor is képes továbbindulni, amikor a kerekek tapadása már finoman szólva sem ideális.

Az ALLGRIP már elektromosan is tudja ugyanezt

Az eVITARA-val és az Across-al közben egy másik irányba is betekinthettünk. A Suzuki első tisztán elektromos modelljében már az ALLGRIP-e rendszer dolgozik, amely az összkerékhajtás következő fejezetét jelenti.

Itt már nincs szükség mechanikus kapcsolatra az első és a hátsó tengely között. Mindkét tengelyen külön eAxle dolgozik, amelyeket elektronikusan vezérelnek. A villanymotorok gyors reakcióideje pedig kifejezetten jól jön, amikor a tapadási viszonyok egyik pillanatról a másikra változnak.

AUTO módban a rendszer az útviszonyokhoz igazítja a működését, a TRAIL funkció pedig akkor jön jól, amikor már tényleg elhagyjuk a kényelmes aszfaltot. Ilyenkor a kipörgő kerekek fékezésével és a nyomaték megfelelő elosztásával próbálja mozgásban tartani az autót.

Technikailag más utat jár be a hagyományos ALLGRIP, az Across elektromos hátsó tengelyhajtása és az eVITARA ALLGRIP-e rendszere, de a cél ugyanaz: a rendelkezésre álló tapadás minél hatékonyabb kihasználása.

Itt már nem kellett óvatosan vezetni

A ZalaZONE egyik legjobb része számomra a High Speed Handling modul volt. A nagyjából 2000 méteres pályaszakasz pontosan arra való, hogy az autók futóművét, kormányzását, fékrendszerét, gyorsulását és általános menetdinamikáját komolyabb körülmények között is meg lehessen tapasztalni.

A tempós szakasz után egymást követték a vezetéstechnikai feladatok: vészfék, célfék, hirtelen irányváltás, fékezett kerülés, szlalom, majd természetesen az időmérés. Az ember ilyenkor hajlamos azt hinni, hogy már pontosan tudja, mi fog történni, aztán jön egy váratlan irányváltás vagy egy fékezési helyzet, és kiderül, hogy az autó mellett a saját reakcióinkat is érdemes lenne rendszeresen tesztelni.

Nekem ez a rész különösen ismerős terep volt, hiszen korábban vezetéstechnikai instruktorként is dolgoztam. Éppen ezért talán még érdekesebb volt kívülről, illetve most újságíróként és tesztvezetőként megtapasztalni, hogyan reagálnak a különböző Suzuki modellek ugyanazokra a helyzetekre.

A nap végére lekeveredtünk az aszfaltról

Ha valaki azt gondolta volna, hogy a nap végére már minden izgalmon túl vagyunk, a Suzuki még tartogatott egy utolsó felvonást.

Az offroad pályán az arra alkalmas modelleket már egészen más jellegű kihívások elé állítottuk. Jött a falmászás, az átlépés és több olyan terepakadály, amelynél az ember először inkább arra gondol, hogy ezt biztosan tényleg át akarjuk-e vinni autóval. A válasz természetesen igen volt.

És az autók meglepően jól vették az akadályokat. Itt már különösen látványos volt, hogy mennyit számít a megfelelő hajtás és az, hogy az elektronika mennyire képes együtt dolgozni a sofőrrel.

Mindenkinek járna egy ilyen nap

A ZalaZONE-on töltött nap végére számomra egy dolog vált igazán egyértelművé: az ilyen programok nemcsak arra jók, hogy egy autógyártó megmutassa, mire képesek a modelljei. Az autóvezetőnek is tanítanak valamit.

Sőt, véleményem szerint egy hasonló, egész napos vezetéstechnikai tréninget minden jogosítvány mellé kötelezővé kellene tenni. Nem azért, hogy mindenki versenyzővé váljon, hanem azért, hogy az autóvezetők megtapasztalják, mi történik akkor, amikor elfogy a tapadás, amikor hirtelen kell fékezni, amikor kerülni kell egy akadályt, vagy amikor az autó már egészen másképp viselkedik, mint ahogy azt normál közúti tempónál megszoktuk.

És legalább ennyire fontos lenne megismerni az autónk képességeit és korlátait is. Mi ZalaZONE-on most mindkettőt megtehettük.

Megismertük az új Suzuki Acrosst, próbára tettük az S-CROSSt, a Vitarát, az eVITARA-t és a Swiftet, többféle hajtáslánccal találkoztunk, és az aszfalttól az offroad pályáig mindenhol kaptunk egy kis ízelítőt abból, mire képesek.

A nap végén pedig nemcsak az autók teljesítményéről, hanem a sajátunkról is lett egy kicsivel pontosabb képünk. És ami a legfontosabb: nem csalódtunk a Suzukikban.