35 év, több generáció és egy 1968-as pörkölő Szentendrén

Harmincöt év alatt új kávékészítési módok, kapszulás rendszerek és egyre fejlettebb otthoni gépek jelentek meg a magyar háztartásokban, miközben a fogyasztók is jóval tudatosabbá váltak. A változás a hazai gyártásban is nyomon követhető: a Bravos szentendrei üzemében egy 1968-as pörkölő és modern, automatizált gyártósorok dolgoznak egymás mellett.

Egy dolog ugyanakkor alig változott az elmúlt évtizedekben: a magyarok továbbra is erősen kötődnek a kávéhoz. A Bravos idei reprezentatív kutatása szerint a 16–75 éves magyarok 88 százaléka fogyaszt kávét.

A kotyogóstól az automata gépekig

A Bravos magyarországi megjelenésekor az otthoni kávézás választéka jóval szűkebb volt a mainál. A klasszikus őrölt kávé és a hagyományos elkészítési módok határozták meg a mindennapokat, a ma már széles körben használt kapszulás rendszerek és automata kávégépek pedig még nem tartoztak a háztartások megszokott eszközei közé.

Az elmúlt évtizedek technológiai fejlődése az otthoni kávékészítést is átalakította. Megjelentek és elterjedtek a kapszulás rendszerek, egyre fejlettebbé váltak az automata gépek, a 2010-es évektől pedig az otthoni „home barista” kultúra is egyre több fogyasztót ért el. A professzionálisabb őrlők és különféle elkészítési technikák révén ma már olyan eszközök és módszerek is bekerültek az otthonokba, amelyek korábban elsősorban vendéglátóhelyeken voltak jellemzőek.

A kávé helye eközben stabil maradt a magyarok mindennapjaiban. A Bravos számára készített kutatás szerint a nők 76 százaléka, a férfiak 63 százaléka naponta fogyaszt kávét, a napi kávézók aránya pedig a 60–75 éves korosztályban a legmagasabb. „Harmincöt év alatt rengeteg minden változott a kávé körül: más gépeket használunk, más termékeket keresünk, és sokkal többet tudunk magáról a kávéról is. A kihívás számunkra mindig az volt, hogy ezekhez a változásokhoz úgy alkalmazkodjunk, hogy közben megőrizzük azt a megbízhatóságot, amiért a Bravost generációk óta választják” – fogalmazott ifj. Szabó Péter, a Mocca Negra Zrt. vezérigazgatója.

A változó fogyasztói igények a gyártást is formálják

A kávézási szokások átalakulása nemcsak a boltok polcain látható, hanem a gyártási folyamatokban is. Egy klasszikus őrölt kávé, egy szemes termék vagy egy kapszula eltérő technológiát és csomagolási megoldást kíván, ezért az elmúlt évtizedekben a Bravos termékpalettájával együtt a szentendrei üzem technológiai háttere is folyamatosan fejlődött.

Ennek egyik legérdekesebb példája, hogy a gyárban ma is működik egy 1968-as pörkölő. Mellette olasz, svájci, német és magyar technológiai megoldások, valamint modern automatizált rendszerek vesznek részt a termelésben. A különböző korszakok berendezéseinek együttes használata azt is mutatja, hogy egy régebbi technológia életkora önmagában még nem indokolja annak lecserélését: a megbízhatóan működő gépek mellett ott jelennek meg az új megoldások, ahol azt a termékfejlesztés vagy a fogyasztói igények szükségessé teszik. Ilyen változást hozott például a kapszulás kávék térnyerése is: előállításukhoz 2018-ban új gyártási technológia érkezett a szentendrei üzembe.

Hosszú út vezet a zöld kávétól a kész csomagig

A gyárba érkező nyers, zöld kávé még alig emlékeztet arra a termékre, amely végül a fogyasztók csészéjébe kerül: illata és íze ekkor még szinte semleges. Jellegzetes aromája és karaktere a pörkölés során alakul ki, ezt követően pedig több további munkafázison megy keresztül.

A pörkölt kávét pihentetik, szeparálják és ellenőrzik, majd a terméktől függően őrlik és csomagolják. A minőségbiztosítás egyik eszköze a vibrációs szeparáció, amely segít eltávolítani az oda nem illő anyagokat. A csomagolás technológiája szintén meghatározó: feladata, hogy a pörkölés során kialakult aromák és a kávé frissessége minél tovább megmaradjanak.

A korszerű berendezések mellett továbbra is fontos szerepet játszik az emberi szakértelem. A gyártás több pontján tapasztalatra, ellenőrzésre és speciális tudásra van szükség, amelynek jelentős része évtizedek alatt halmozódott fel a szentendrei üzemben. A vállalatnál több olyan munkatárs is dolgozik, aki hosszú ideje részese ennek a folyamatnak.

Több kávé, többféleképpen

Az elmúlt évtizedekben nemcsak az változott meg, hogyan készítjük el a kávét, hanem a fogyasztás mennyisége is alakult. A KSH adatai szerint a Bravos indulásának időszakában a magyarok évente fejenként mintegy 2,6 kilogramm kávét vásároltak. 2021-ben ez az érték elérte a 3 kilogrammot, ami az elmúlt évtizedek rekordját jelentette.

A hagyományos kávézási módok mellett mára a kapszulás, automata és otthoni barista megoldások is stabilan jelen vannak. A fogyasztók szélesebb kínálatból választanak, több információhoz férnek hozzá, és az ízvilág, a származás vagy az elkészítés módja is egyre gyakrabban válik a választás szempontjává.

Családi vállalkozásból generációkon átívelő márka

A Bravos elmúlt 35 éve egy magyar családi vállalkozás fejlődésével is összefonódik. A Mocca Negra Zrt.-t Szabó Péter alapította 35 évvel ezelőtt, azóta pedig generációváltás történt a vállalat működésében. Fiai, ifj. Szabó Péter és Szabó Balázs ma már meghatározó szerepet töltenek be a márka továbbépítésében.

A vállalat a következő időszakban a három és fél évtized alatt megszerzett ismertségre, a hazai gyártási háttérre és a felhalmozott szakértelemre építve kívánja tovább erősíteni a Bravos pozícióját, miközben a változó kávéfogyasztási szokásokra és az új fogyasztói igényekre is reagál. „Egy ilyen múlt természetesen érték, de önmagában nem elég. A következő időszak egyik legfontosabb feladata, hogy megmutassuk: a Bravos nemcsak egy jól ismert, tradicionális magyar márka, hanem olyan kávé, amely ma is képes együtt fejlődni a fogyasztókkal. A megbízható mindennapi minőséget szeretnénk megőrizni, miközben azok számára is relevánsabbá válunk, akik egyre tudatosabban választanak kávét” – tette hozzá ifj. Szabó Péter.

Ifj. Szabó Péter

A 35 éves jubileum így egyszerre ad lehetőséget a Bravos számára az elmúlt évtizedek változásainak áttekintésére és a következő időszak kijelölésére. A szentendrei gyárban egymás mellett működő régi és új technológiák pedig kézzelfoghatóan mutatják, hogyan fér meg egy márkán belül a több évtizedes tapasztalat, a hazai gyártás és a folyamatos technológiai fejlődés.

Egy nap a paddockban: így lett a Formula–1 sokkal több, mint autóverseny

Ha valaki néhány év kihagyás után látogat ki egy Formula–1-es hétvégére, könnyen úgy érezheti, hogy egy egészen más világba csöppent. A paddockban ma már a sürgő-forgó mérnökök és szerelők mellett a világ legismertebb luxusmárkái is jelen vannak. A Paddock Club teraszán Moët & Chandon pezsgő kerül a poharakba, a Louis Vuitton neve a trófealádákon és a pálya szélén jelenik meg, a TAG Heuer pedig hivatalos időmérőként méri a másodperceket, miközben néhány lépéssel arrébb a Sephora beauty stationjén sminkesek és fodrászok várják a vendégeket.

Tovább olvasom »

A Ferraritól Verstappenig: így fonódott össze a TAG Heuer története a Formula–1-gyel

Kevés luxusmárka fonódott össze annyira a motorsport történetével, mint a TAG Heuer. Kevesen tudják, hogy a svájci óragyártó volt az első, amely Formula–1-es versenyzőt, majd csapatot is támogatott, időmérő rendszerei pedig már az 1970-es években hozzájárultak a Ferrari felkészüléséhez. A Carrera, a Monaco vagy a Formula 1 kollekció sem véletlenül viseli ezeket a neveket: mindegyik mögött egy-egy ikonikus autóverseny vagy motorsportos mérföldkő áll. A márka és a Formula–1 kapcsolata ma is erősebb, mint valaha – de ehhez érdemes több mint ötven évet visszautazni az időben.

Tovább olvasom »
Promóció

35 év, több generáció és egy 1968-as pörkölő Szentendrén