Franciaország és Németország közös álláspontot alakított ki az európai autóipar jövőjéről: rugalmasabb kibocsátási előírásokat és az európai gyártás erősebb támogatását szeretnék. A megállapodás új irányt adhat a 2035-ös szabályokról zajló vitának, a végleges döntéshez azonban további uniós egyeztetések szükségesek.
Újabb fontos állomásához érkezett a vita arról, milyen autókat vásárolhatunk Európában 2035 után. Berlin és Párizs olyan közös csomag mögé állt be, amely egyszerre könnyítené a gyártók alkalmazkodását és ösztönözné, hogy a jövő autói Európában készüljenek. Az október 16-án kiadott közös nyilatkozat a klímavédelmi célok mellett a beruházásokat, a fejlesztéseket és a munkahelyek megőrzését is hangsúlyozza.
A vita középpontjában az új autók szén-dioxid-kibocsátása áll. Az Európai Bizottság korábbi módosítási javaslata a 2021-es szinthez képest 90 százalékos csökkentést írna elő 2035-re, a fennmaradó kibocsátás ellensúlyozásával. Ehhez például alacsony szén-dioxid-kibocsátással előállított acél használata is hozzájárulhatna.
A német–francia elképzelés megtartaná a 90 százalékos célt, viszont elhagyná a fennmaradó rész kompenzálásának kötelezettségét. Ez további mozgásteret adna az autógyártóknak a hajtástechnológiák és a modellkínálat tervezésében.
A csomag másik fontos része az európai termelés támogatása. A két ország azt szeretné elérni, hogy a tisztább közlekedésre való átállással együtt a fejlesztések, a beruházások és a gyártási kapacitások is Európában erősödjenek.
A közös nyilatkozat külön kitér a kutatás-fejlesztés ösztönzésére és az ellenállóbb beszállítói láncokra. Az elképzelés szerint az autóipar átalakulásából az európai üzemeknek és munkavállalóknak is részesülniük kellene.
Ehhez kapcsolódik a „Made in Europe” feltételeinek kérdése. Az AFP által ismertetett tervezet az autóipari támogatások és közbeszerzések szempontjából az uniós országokra összpontosítana, miközben bizonyos feltételekkel más európai partnerek, köztük Nagy-Britannia és Norvégia előtt is nyitva hagyná a csatlakozás lehetőségét.
A megállapodás mögött komoly iparpolitikai szándék áll. A német vezetés a technológiai választási lehetőségek bővítését és a munkahelyek megőrzését emeli ki. A gyártói oldalon a Volkswagen és a Renault is kedvezően fogadta a kompromisszumot.
A környezetvédelmi szervezetek ugyanakkor attól tartanak, hogy az enyhítés csökkenti az elektromos autók fejlesztésére irányuló ösztönzőket. A vita így arról is szól, hogy a rugalmasabb szabályok segítik-e az európai gyártók felzárkózását, vagy inkább lassítják az átállásukat.
A német–francia megállapodás önmagában még nem módosítja az uniós szabályokat. A két ország közös tárgyalási álláspontjáról van szó, amelyhez más tagállamok és az Európai Parlament támogatását is meg kell szerezni.
A mostani fejlemény ezért még nem ad végleges választ arra, pontosan milyen feltételekkel maradhatnak a kínálatban belső égésű motorral szerelt új autók 2035 után. Azt azonban jelzi, hogy Európa két meghatározó autógyártó országa közösen szeretne nagyobb rugalmasságot elérni.
Gyorstöltéssel, fejlett vezetéstámogatással és kényelmi extrákkal csábítanák el az európai prémiumautók vásárlóit a kínai márkák.…
A Honda HR-V e:HEV Advance Sport a Premium Crystal Red Metallic fényezésével azonnal felkeltette az…
A Budapesti Közművek járműveire is felkerültek a „Vigyázz, holttér!” matricák. A BKK kezdeményezése arra hívja…
Forgalomba állt Budapesten a 2300-as pályaszámú CAF-villamos, amellyel százra nőtt a főváros számára beszerzett rövid…
Idén szeptemberben ünnepelte 20 éves születésnapját a Budapest Motors. A 2006-ban alapított vállalat az elmúlt…
Budaörsnél még a CUPRA Raval volánjánál ültünk, Győrben már egy elektromos hajtás összeszerelésén dolgoztunk. Az…