Ma még főleg az űrrakéták hajtóanyaga, de hamarosan a kamionok és a buszok is hidrogénre térhetnek át, sőt a gyárak működésében is kulcsszerepe lehet. Kell-e félnünk a hidrogéntől? Vajon a háztartások áramellátása is a hidrogénben rejlik? Mennyit kell várnunk, hogy városaink teljes energiaigényét közeli hidrogéncellák lássák el? A zöld hidrogén a jövő energiája, amely még karrierje elején jár, de 2050-re már elképzelhetetlen lesz az életünk nélküle. A világgazdaság zöld hidrogénre való áttéréséről, a legújabb hidrogénalapú innovációkról, valamint Magyarország Nemzeti Hidrogénstratégiájáról és más témákról beszélgetnek a Bosch Magyarország Podcast legfrissebb adásának szakértő vendégei.
A hidrogéngazdaság fejlődése számára a párizsi klímaegyezménnyel eldördült a startpisztoly, hiszen a világ vezető országai 2050-ig a globális széndioxid-kibocsátás nettó zéró szintre csökkentését tűzték ki célul. A globális klímacélok elérése gyakorlatilag lehetetlen a zöld hidrogénre való átállás nélkül, ami a ma elterjedt kőolaj, földgáz, szén, vagyis a fosszilis energiahordozók kiváltását jelenti hosszú távon, derül ki a Bosch Magyarország Podcast legfrissebb adásából, melyben Széles Botonddal, a magyarországi Bosch csoport rendszerfejlesztő mérnökével és Bohner Zsolttal, a Messer Hungarogáz Kft. ügyvezető igazgatójával Tóth Edit, a magyarországi Bosch csoport digitális média menedzsere beszélget.
A hidrogén a Földön és az univerzumban legnagyobb mennyiségben, mintegy 75%-ban előforduló színtelen, szagtalan elem. Természetes formában tehát szinte végtelen mennyiségben rendelkezésre áll. A kihívást az jelenti, hogy közvetlenül nem hozzáférhető, hanem más anyagokból kell kinyerni. Az ipar ma is nagy mennyiségű hidrogént használ fel, ez azonban még nem egyenlő a környezetvédelemmel. Szürke, barna, kék, piros, fehér és zöld hidrogénről is beszélhetünk attól függően, hogy milyen alapanyagból és mennyire környezetbarát technológiával nyerik ki. Klímavédelmi szempontból a zöld hidrogén felhasználása a cél, hiszen itt szinte korlátlan mennyiségben rendelkezésre álló alapanyagot, konkrétan vizet, és megújuló forrásokból származó villamosenergiát használnak fel a hidrogén előállításához.
Az elektromos járművek akkumulátoraihoz képest a hidrogén tartállyal és üzemanyagcellával együtt mért tömege lényegesen kedvezőbb, így a hidrogénhajtású járművek hatótávja jóval nagyobb lehet és sokkal gyorsabb „tankolást” tesznek lehetővé az elektromos töltéshez képest – emeli ki Széles Botond, a Bosch szakértője. A hidrogén üzemanyag térnyerése a nagy tömegű közúti, vasúti és vízi teherszállításban, valamint a közösségi közlekedésben szinte borítékolható.
Ha csak a közlekedést nézzük, a hidrogén úttörőjének Japánt tekinthetjük, ahol már most 160 hidrogén-üzemanyagtöltő állomás működik. Az Európai Unióban nagyságrendileg ugyanennyi működik, ebből 90 Németországban üzemel. A közeljövőben további 2800 új hidrogén-töltőállomás nyitását tervezik világszerte.
Az olyan megújuló források, mint a nap- vagy a szélenergia, előnyösek a klímavédelem szempontjából, mégis a megújuló telepített névleges kapacitásoknak jelenleg csak 13%-a hasznosul az év folyamán. Ugyanis nem pont akkor és nem pont ott süt a nap vagy fúj a szél, ahol az energiára szükség lenne, a megtermelt elektromosság nagy mennyiségű tárolása pedig jelenleg technológiailag nem megoldott.
A jövőben erre adhat választ a vízbontásra épülő zöldhidrogén-elektrolizálók működése. Ezek a hidrogénfejlesztők ugyanis, amikor megújuló forrásokból többlet elektromosság termelődik, vízbontásra felhasználva (elektrolízissel) hidrogént termelnek és tárolnak. Majd amikor nagyobb lesz az elektromos igény, mint amennyi az aktuális áramtermelés, akkor a felhalmozott hidrogént üzemanyagcellával (fordított elektrolízissel) villamosenergiává alakítják és visszaadják az elektromos hálózatnak – éjszakától és nappaltól, téltől és nyártól függetlenül.
A világon jelenleg évi 90 millió tonna hidrogént állítanak elő, a gazdaság hidrogénigénye pedig 2030-ig akár a duplájára növekedhet. A megújuló energiaforrásokra épülő hidrogénelőállítás aránya egyelőre csekély, a zöld hidrogén világhódító útjának még az elején tart, de a cél világos, és számos innováció fejlesztése zajlik a területen.
A Boschnál a zöldhidrogén-technológiai fejlesztések előrehaladott állapotban vannak. A vállalat jelen van a teljes hidrogénértéklánc fejlesztésében, az előállítástól a tároláson át a felhasználásig. A Bosch elemzései szerint a szállítási költségek csökkentése és az energiabiztonság miatt is a decentralizált hidrogén-előállításé a jövő. A végső cél, hogy minél nagyobb mennyiségű hidrogén minél kisebb ökológiai lábnyom mellett kerüljön előállításra és felhasználásra – mondja el a podcastban a Bosch rendszerfejlesztő mérnöke.
A hidrogént vízből előállítani egyelőre még drágább, mint például földgázból kinyerni. Azonban míg pár éve a költségkülönbség közel négyszeres volt a két eljárás között, mára már csak kétszeres a szorzó, mutat rá Bohner Zsolt, a Messer Hungarogáz ügyvezetője. A tömegtermelés felfutásával a költségcsökkenés várhatóan tovább folytatódik, és a zöld hidrogén fokozatosan kiválthatja a fosszilis forrásokat. Először az iparban és a közlekedésben terjedhet el a zöld hidrogén, majd a villamosenergia-hálózatokhoz kapcsolódva teret nyithat a megújuló nap-, szél- és vízenergia tömeges térnyerésének.
A Bosch Magyarország Podcast negyedévente jelentkezik az innováció és a kutatás-fejlesztés legaktuálisabb témáival, szakértő vendégek segítségével közérthető válaszokat keres a jövő technológiájának legégetőbb kérdéseire. Aki szeretne többet megtudni a hidrogéngazdaság jövőjéről, az adást megnézheti a Youtube csatornán, vagy meghallgathatja a Bosch Magyarország, Spotify, Apple Podcasts, Google Podcasts és Simplecast podcast-csatornáin!
Van valami egészen abszurd abban, amikor egy több mint öt méter hosszú, hétüléses luxus egyterű…
MCL-HY: a Le Mans-i visszatérés A McLaren ismét komoly ambíciókkal tér vissza Le Mans-ba az…
Rövid várakozást követően megérkezett hozzánk az előzetesen bemutatott G6 nagytesója, a G9. A márka nem…
Az Audi 2026-os magyarországi sajtóeseménye egy teljes napos, szakmai fókuszú elektromos élményprogram volt, ahol a…
Ma már nem mindegy, milyen autót választunk. Rég elmúlt az az idő, amikor az autó…
Újabb fontos nemzetközi mérföldkőhöz érkezett a Hungaroring: a magyar Forma–1-es versenypálya megszerezte a Nemzetközi Automobil…