Sara Jensen Carr, a Northeastern Egyetem urbanisztikával foglalkozó szakembere szerint a másfél méternyi távolságra (távolságtartásra) vonatkozó iránymutatások és szabályok teljes mértékben újra definiálhatják a frissen tervezett közintézmények belső elrendezését. A hamarosan megjelenő „Jól-lét topográfiája” című könyve megvizsgálja, hogyan változtak a városi terek, külsők és belsők olyan jelentős járványok során, illetve után, mint a kolera, a tuberkulózis, vagy éppen a fekete himlő.
Ugyanakkor az emberek elkülönítésének gondolata éppen ellentmond annak az elvnek, amelyet a tervezők hagyományosan képviseltek. Ez nem más, mint az emberek közötti interakciók szükségessége. Az építészek -, akár parkokat, akár szociális lakásokat terveznek -, gyakran értékelték úgy ezeket a helyeket, mint az együttműködés, a befogadás és a közösségépítés eredendő forrásait. “Ez az ellentmondás nagyon érdekes” – mondja Jordi Honey-Rosés, a British Columbia University egyetemi docense. Ő volt az egyik első, aki tudományos tanulmányt közölt a COVID-19 nyilvános térre gyakorolt lehetséges hatásairól.
Az építészek számára most tehát az a kérdés, hogy az a másfél méternyi távolság, amit a social distancing ma megkövetel, vajon munkájuk során hogyan hasznosul: lehetőségként, avagy szigorú korlátként.
Forrás: Életforma/Szarvas György
Újra becsengettek, ezzel pedig nemcsak a füzetek, a tankönyvek és a reggeli rohanás tért vissza,…
Megnyitod a gépet, válaszolsz egy e-mailre, közben pittyen a telefonod, felugrik egy Teams-értesítés, majd eszedbe…
Az iskolakezdéssel nemcsak a reggeli rohanás, a becsengetés és a megtömött iskolatáska tér vissza, hanem…
Ha számodra a sajt nem egyszerűen egy szelet a szendvicsben, hanem valódi gasztronómiai élmény, érdemes…
A dinamika nemcsak a tempóról szól, jóval inkább arról a figyelemről, ami mögötte van.
Idén ősszel ismét különleges időutazásra készülhetnek az autók, motorok és régi gépek szerelmesei. A 2026-os…
