Sara Jensen Carr, a Northeastern Egyetem urbanisztikával foglalkozó szakembere szerint a másfél méternyi távolságra (távolságtartásra) vonatkozó iránymutatások és szabályok teljes mértékben újra definiálhatják a frissen tervezett közintézmények belső elrendezését. A hamarosan megjelenő „Jól-lét topográfiája” című könyve megvizsgálja, hogyan változtak a városi terek, külsők és belsők olyan jelentős járványok során, illetve után, mint a kolera, a tuberkulózis, vagy éppen a fekete himlő.
Ugyanakkor az emberek elkülönítésének gondolata éppen ellentmond annak az elvnek, amelyet a tervezők hagyományosan képviseltek. Ez nem más, mint az emberek közötti interakciók szükségessége. Az építészek -, akár parkokat, akár szociális lakásokat terveznek -, gyakran értékelték úgy ezeket a helyeket, mint az együttműködés, a befogadás és a közösségépítés eredendő forrásait. “Ez az ellentmondás nagyon érdekes” – mondja Jordi Honey-Rosés, a British Columbia University egyetemi docense. Ő volt az egyik első, aki tudományos tanulmányt közölt a COVID-19 nyilvános térre gyakorolt lehetséges hatásairól.
Az építészek számára most tehát az a kérdés, hogy az a másfél méternyi távolság, amit a social distancing ma megkövetel, vajon munkájuk során hogyan hasznosul: lehetőségként, avagy szigorú korlátként.
Forrás: Életforma/Szarvas György
A forróság és a viharok a járművek abroncsait is komoly próbatétel elé állítják.
Ritkán mondok ilyet egy tesztautóra, de a Volkswagen ID.7 GTX-et már az első pillanatban sajnáltam,…
Egy tápláló reggelinek nem kell bonyolultnak vagy időigényesnek lennie.
A nyári hőségben egy parkoló autó pillanatok alatt veszélyes környezetté válhat, különösen akkor, ha egy…
Driftélmény testközelből a Tököli Reptéren Mi a közös egy jól elkészített cold brew kávéban és…
A BMW újabb fejezetet nyitott az M2 történetében: bemutatkozott az M2 xDrive, amely első alkalommal…
