Hamis. Fórumok rendszeres témája a magyar és a nyugati üzemanyagok összehasonlítása, a Bécs-Budapest útvonal fogyasztásának összehasonlítása a fordított relációval, illetve ennek a benzin vagy a dízel minőségéhez kapcsolása. A valóságban ténylegesen előfordulhat, hogy hazafelé kevesebbet fogyaszt a jármű, ez azonban nem a tankolt üzemanyag minőségének, hanem a domborzati viszonyok, a külföldön eltérő vezetési stílus, vagy éppen az uralkodó szélirány számlájára írható. (Bécs felé például szembeszél van, míg hazafelé általában hátulról segíti a légmozgás a haladást.) Az Európai Unió területén egységes üzemanyag-szabványok léteznek, amelyek számos jellemzőt határoznak meg. Az egyes országok üzemanyagainak gyakorlatilag minimális lehet az eltérése. Az üzemanyagok kémiai összetétele emiatt semmiképpen sem okozhat érzékelhető fogyasztáscsökkenést autónkban. Hasonlóan elképzelhetetlen az üzemanyag „vizezése”, vagyis az összetétel befolyásolása a kutakon. Erről a biztonsági berendezések és a rendszeres ellenőrzések gondoskodnak.

Igaz. Kevesen tudják, de az téli-nyári évszakváltás során a benzinkutakon elérhető üzemanyagok összetétele is megváltozik. A jelenlegi szabályozás szerint május 1. és november 15. a két határnap ebből a szempontból. A benzin esetében leginkább a gőznyomásérték változik a téli és nyári verzió között. Télen, a hideg miatt nagyobb gőznyomásértékre van szükség, nyáron azonban ugyanez erősebb párolgást okozna, ami már nem optimális. A dízel esetén különösen fontos a téli-nyári váltás, hiszen itt a zavarodási pont és a hidegszűrhetőségi határhőmérséklet, vagyis az, hogy az üzemanyag megfelelő hidegtulajdonságokkal rendelkezzen, megköveteli a váltást. Télen emellett oda kell figyelni arra is, hogyha a tankban kevés az üzemanyag, az hamarabb le tud hűlni.