A Harry Potterből ismert Roxfort Portóban elevenedik meg
Ezután a világ talán legszebb könyvesboltjában, a Lello Livraria-ban találtuk magunkat. Ha minden igaz, J. K Rowling 1991 és 1993 között, amikor Portóban élt angoltanárként, gyakran látogatott el ebbe a picinyke könyvesboltba, hogy annak csendjében elmerülve megírhassa milliók kedvencének történetét, a Harry Potter sagát. A könyvesbolt lépcsőszerkezete egy az egyben olyan, mintha a Roxfordi iskola lépcsőfokain lépdelnénk! A helyiségben külön termet szenteltek a Harry Potter könyveknek, de természetesen portugál és külföldi írók mesterművei is megtalálhatók a polcokon.
A könyvesbolttól 50 m-re fekszik a Portói Egyetem, szemben pedig a Praca de Lisboa park, amelynek csücskében 76 méteres magasságával emelkedik ki a Torre dos Clerigos, azaz a Klérusok tornya. A gránit óratorony, mely 1754 és 1763 között épült barokk stílusban, a Világörökség része és Porto egyik jelképe. 225 lépcsőjének megtétele után innen is csodás kilátás nyílik a városra, csak bírjuk lábbal! A toronyból lefelé vezet utunk, csavargunk a macskaköves utcácskák között, és egy másik nagy térre érkezünk, ahol a városháza csipkés fehér épülete kábít el minket szépségével.
Lábad előtt hever az egész Atlanti-óceán
Következő napunkat arra szántuk, hogy ellátogassunk az Atlanti-óceán partjához, és megtekintsük a városka jellegzetes világítótornyát. A portugál buszsofőrünk készséges segítsége nyomán a megfelelő megállóban szálltunk le, ahonnan tízperces könnyed sétával elértük a vízpartot. A kis széljárásnak köszönhetően azért derék hullámok verdesték a móló és a végén lévő világítótorony kőfalát mindkét oldalról. Volt ebben valami romantikus vadság, ahogy átszeltük a „hidat” és végül jó tízperces gyaloglás után elértünk a végéhez. Szinte olyan érzés volt, mintha benne álltunk volna az Atlanti-óceánban, de egyszerre láthattuk volna azt felülnézetből. Előttünk pedig elterült a végtelen és vadregényes víztömege. Talán az ütemes hullámoknak köszönhetően kerültünk kissé meditatív állapotba, mert hosszú percekig ültünk és néztünk magunk elé szótlanul, teljesen sikerült kikapcsolnunk és ellazulnunk.
Másnap kényelmesen megreggeliztünk, majd indultunk a repülőtérre, hogy felszálljunk a hazafelé tartó járatra. Porto nagyon a szívünkbe lopta magát a hangulatos házaival és visszafogott eleganciájával, kedves embereivel. Ha valaki egy rövid kikapcsolódásra vágyik, akkor mindenképp ízlelje meg Porto édeskék, és egyben édeskés városát.
Az eredeti cikk szerzője: Szabó Petronella, a petrazworld.com utazási blog szerzője.
