Koronavírus és Fake News: a közösségi médiában terjed a legtöbb álhír

Csak a cím a fontos, a forrás nem

A szakértők szerint azonban az álhírellenes módszerek egyáltalán nem biztos, hogy működőképesek vagy hatékonyak. Sőt, sok esetben még ronthatnak is a helyzeten azzal, hogy összezavarják a felhasználókat.

A Facebook a járvány alatt ingyenes reklámfelületet biztosít az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO), hogy a hiteles információk minél több felhasználó számára megjelenhessenek. Ezzel egyidőben a közösségi portál minden tőle telhetőt megtesz, hogy a koronavírus-álhírek megjelenésük után minél előbb letiltásra kerüljenek. Ebben algoritmusok és emberi monitorozást is felhasználnak. A Twitter az USA-ban élő felhasználókat automatikusan átirányítja a CDC weboldalára, ha azok a koronavírusról keresnek információkat. A YouTube pedig létrehozott egy információs panelt, amin látható hogy melyik videó származik a kormány által finanszírozott forrásból.

A Harvard elemzése alapján azonban a közösségi médiumok megbízhatatlan tartalmakat érintő figyelemfelhívó intézkedései továbbra sem eredményesek. A kutatók ezt a következtetést 7000 amerikai felhasználó válaszai alapján vonták le. A vizsgálat úgy zajlott, hogy a tesztalanyoknak a Facebook felületéhez hasonló kontextusban mutattak különböző hiteles és hiteltelen forrásokból származó híreket. A teszt végül egyértelműen kimutatta, hogy az emberek döntő többsége egyszerűen nem figyel a szerző kilétére, csak a címre és tartalomra.

Magyarországon is van még hova fejlődni

Magyar vonatkozású példa is akad, a Facebookon nemrég a közösségi platform saját hiteles hírgyűjteményét tette elérhetővé a hazai felhasználók számára:

Egészségügyi szervezetek híreit, a környezetedben lévők egészségének megóvásával kapcsolatos tippeket, illetve saját magad és a számodra fontos emberek számára használható eszközöket tesz elérhetővé a Koronavírus (COVID-19) tájékoztatási központ

– áll a leírásban. Az oldal azonban egyelőre még sok angol nyelvű elemet tartalmaz. Amíg ezeket nem fordítják le, addig nem valószínű, hogy használata széles körben elterjedne. Arról nem is beszélve, hogy sajnos a kattintásvadász cím és a tartalom itthon is felülírja a forrás hitelességét. Ez idő alatt pedig hazánkban is koronavírus-álhírek garmadája található meg a közösségi médiumok felületein.

Forrás: Médiapiac