Környei Ágnes: az egyedi megközelítések inspirálnak a munkámban és az autóválasztásban is

Egy sikeres forgalmi vizsga a névnapján, az első saját Fiat Punto, egy sportos Stilo Racing és a kívülállókat rendszeresen meglepő metálzene. Környei Ágnes életében az autók már jóval azelőtt fontos szerepet kaptak, hogy a Schiller Autó Család cégvezetője lett. Műszaki érdeklődése gyerekkora óta elkíséri, mostanában pedig annyi időt tölt az utakon, hogy az autózás a mindennapi ritmusát is meghatározza.

Környei Ágnes július óta dolgozik cégvezetőként a Schiller Autó Családnál. Új pozíciója az autózáshoz fűződő viszonyát is átformálta. A márkaportfólió különböző modelljeit vezetve ismét előtérbe került számára a vezetési élmény, mindeközben cégvezetőként pedig tudatosan ismerkedik a szervezettel. Vallja, hogy jó döntéseket akkor lehet hozni, ha az ember érti a mindennapi működést, a kollégák feladatait és az egyes szervezeti szintek nehézségeit. Beszélgettünk a több mint száz kilométeres napi ingázásról, az elektromos autózással kapcsolatos töltöttségi szorongásról, a CarPlay nélkülözhetetlenségéről, valamint arról is, mit jelent számára nőként vezetőnek lenni egy hagyományosan még mindig férfias iparágban.

Amint lehetett, megszerezted a jogosítványodat. Milyen emlékeid vannak erről az időszakról?

Tizenhét éves voltam, és nagyon vártam, hogy vezethessek. Izgalmas, jó időszakként emlékszem vissza rá. Különösen hasznosnak bizonyult, hogy télen tanultam vezetni, mert így később az esős, havas vagy csúszós útviszonyok sem jelentettek teljesen ismeretlen helyzetet. Ez adott egyfajta magabiztosságot. A forgalmi vizsgám éppen a névnapomra esett, így a sikeres vizsga egyben nagyon jó névnapi ajándék is lett. Akkoriban még külön műszaki, rutin-, egészségügyi, KRESZ- és forgalmi vizsgát kellett tenni. Nagyon büszke voltam arra, hogy mindegyiket elsőre teljesítettem.

Milyen autón tanultál vezetni?

A műszaki vizsga idején még egy régi Ladán gyakoroltam, vezetni a forgalomban viszont már egy Suzuki Swiften tanultam. Édesapámnak akkor egy BMW 525-öse volt, így a jogosítvány megszerzése után azon tudtam gyakorolni. Elég komoly váltást jelentett.

Akkoriban sokkal nagyobb különbségeket lehetett érezni az egyes autók között. Egészen más volt a méretük, a kezelhetőségük, a váltójuk vagy akár a kormányzásuk. Emiatt már az is kalandos tapasztalatot adott, amikor az ember a tanulóautóból átült a családi kocsiba.

Mi volt az első saját autód?

Egy ideig a családi autókat vezettem, az első saját autóm pedig egy Fiat Punto volt. Nagyon szerettem, városi kisautóként különösen jól használható. Körülbelül egy-két évig maradt velem, utána egy akkoriban kifejezetten menőnek számító, hatsebességes Fiat Stilo Racingbe ültem át. Háromajtós, sportos megjelenésű autó volt, amit egész hosszú ideig használtam. Nagyon szerettem, és sok szép élményem kötődik hozzá.

Van olyan autós szokásod, amellyel rendszeresen megleped a környezetedet?

A zenei ízlésemmel mindenképpen. Metálzenét hallgatok, és ez valamiért gyakran meglepi az embereket. Amikor kisebb autókat vezettem, a kisautó és a belőle hallatszó zene párosítása okozott némi meglepetést. Mostanában, ha nagyobb autóban ülök, inkább azon csodálkoznak, kit látnak benne vagy kiszállni belőle. Úgy látszik, sokak fejében a karakterem, az autó és a zene valamiért nem illik össze automatikusan egy képbe.

Az autózás számodra inkább élmény vagy a mindennapokat megkönnyítő eszköz?

Gyerekkorom óta erős műszaki érdeklődés jellemez, és ez a szakmai pályámat is végigkísérte. Az autók mindig jobban érdekeltek az átlagnál. Régóta és nagyon sokat vezetek. A korábbi munkahelyemen is rengeteget autóztam, jelenleg pedig ingázom, ezért az autó az évek során gyakorlatilag tényleg élettéremmé vált. Sokáig a komfort, a megbízhatóság és a biztonság jelentette számomra a legfontosabb szempontokat. A biztonságérzetemhez hozzátartozott az autó mérete is, ezért jellemzően nagyobb modellekben éreztem igazán jól magam.

Amióta a Schiller Autó Családhoz kerültem, az élményfaktor ismét erősebben jelen van. Szeretném saját tapasztalatokon keresztül megismerni azokat a modelleket, amelyeket forgalmazunk. Az elmúlt időszakban a legkisebb elektromos autótól egészen a prémiumkategóriáig többféle márkát és típust kipróbálhattam. Ez szakmai szempontból is fontos, közben pedig folyamatosan visszaad valamit az autózás öröméből.

Mostanában mennyi időt töltesz az autóban?

Az iskolakezdés óta megnövekedett forgalom miatt előfordul, hogy naponta körülbelül három órát, és ez még a szerencsésebb forgatókönyv. Székesfehérvárról ingázom, ami napi nagyjából 120 kilométert jelent. Átmeneti élethelyzetről van szó, amit szeretnék mielőbb rövidíteni. Korábban is átlagosan napi két órát vezettem, tehát az autóban töltött idő régóta jelentős része az életemnek.

Mit ad neked ez az idő? Tudsz közben kikapcsolódni?

Korábban gyakran csatlakoztam hanggal online vagy telefonos megbeszélésekhez, illetve sok magánjellegű hívást intéztem vezetés közben, természetesen kihangosítón keresztül. Így az utazási időt a személyes kapcsolatok ápolására is fel tudtam használni. Mostanában változtak a szokásaim. Ha nem telefonálok, egyre gyakrabban próbálok lecsendesedni. Régebben szinte mindig zenét hallgattam, ma már sokszor csend van az autóban, vagy magyar és angol nyelvű podcastokat indítok el. Jólesik, ha az úton töltött idő egy része valóban nyugodtabban telik.

Van valamilyen állandó autós rutinod?

Kiszállás után minden egyes alkalommal legalább kétszer megnézem, hogy biztosan bezártam-e az autót. 

Mennyire választasz tudatosan autót?

Mindig a funkcionalitás volt az elsődleges szempont. Korábban például fontos volt, hogy sok mindent tudjak az autóba pakolni, főként a munkám miatt. Ez az élethelyzetem változásával ma már kevésbé meghatározó. Az érzelmi szempontok inkább a részletekben jelennek meg. Fontos lehet a szín, a belső tér vagy az a vizuális elem, amelytől az autó egy kicsit sportosabb, vagányabb, karakteresebb lesz. Szeretem, ha valami eltér az átlagostól. A tucatmegoldások sem az autókban, sem más területen nem állnak közel hozzám.

A fenntarthatóság egyre fontosabb az autózásban is. Hogyan viszonyulsz az elektromos modellekhez?

Nálam egyelőre erős a töltöttségi szorongás. Ennek egyik oka, hogy sokat vezetek városon kívül és autópályán. Ha kizárólag városi közlekedésről lenne szó, valószínűleg sokkal kevésbé találnám feszélyezőnek a töltési lehetőségek megkeresését és az útvonalak ehhez történő igazítását.

Úgy gondolom, az ideális hajtásmód mindig az adott élethelyzettől és a felhasználási szokásoktól függ. Aki napi szinten hosszú távokat tesz meg, annak például a dízel továbbra is praktikus megoldás lehet. Egy dízelautóval akár 1200 kilométert is meg lehet tenni egyetlen tankolással. Ha valaki sokat autópályázik, rengeteget számít, milyen gyakran kell üzemanyaggal vagy töltéssel foglalkoznia.

Melyik technológiában látod most a legjobb kompromisszumot?

A plug-in hibridek között már olyan modelleket is találunk, amelyek több mint száz kilométert képesek megtenni elektromos hajtással. Ez nagyon jó alternatívát jelenthet annak, aki városban és városon kívül egyaránt rendszeresen közlekedik.

A tisztán elektromos autó városi használatra szuper választás. Amikor például a BYD Dolphin Surf-öt vezettem, imádtam. A Budapest és Székesfehérvár közötti távot is bevállaltam vele, bár közben azért dolgozott bennem némi aggodalom. Vajon mennyit fog leadni a töltő, ahol megállok? Működni fog egyáltalán? Befolyásolja bármi a teljesítményét? A szükséges töltés fél órát vesz igénybe, vagy akár három órát? Ezek a bizonytalanságok egy hosszabb út során sokat számítanak.

Az elektromos autózás tehát új gondolkodásmódot is igényel?

Igen. Aki napi szinten elektromos autót használ, annak érdemes teljesen más töltési rutint kialakítania. Egy hagyományos autót jellemzően akkor tankolunk meg, amikor fogyóban van az üzemanyag. Elektromos autónál sokkal inkább az válik működő gyakorlattá, hogy minden lehetőséget kihasználunk.Ha fél órára beugrunk egy üzletbe, és van töltő, csatlakoztatjuk az autót. Ugyanez történik egy megbeszélés, ebéd vagy más program alatt is. Sok kisebb töltésből áll össze a folyamatosan használható hatótáv. Ha ez rutinná válik, az elektromos autózás nagyon jól tud működni.

A modern autók egyre több intelligens funkciót kínálnak. Mi az, ami számodra már nélkülözhetetlen?

A CarPlay. Sokan már teljesen alapvetőnek veszik, nekem még az automata váltónál is jobban hiányozna. Fontos, hogy a telefonomat egyszerűen össze tudjam kapcsolni az autó rendszerével, és a megszokott alkalmazásaimat biztonságosan, átlátható felületen használhassam.

Hogyan jellemeznéd magad a volán mögött?

Dinamikus és határozott vagyok. Érdekes módon ez a két tulajdonság a vezetői működésemre is jellemző.

Szerinted egy vezető autója ma is kifejezi a pozícióját vagy a személyes márkáját?

Úgy gondolom, régebben ennek nagyobb jelentősége volt. Ma az autó sokkal inkább a gondolkodásmódot tükrözi. Elárulhat valamit arról, hogyan viszonyul a tulajdonosa a fenntarthatósághoz, a technológiához, a praktikumhoz vagy akár a megjelenéshez. A pozíció közvetlen jelzése szerintem egyre kevésbé fontos. Az autóválasztás mögött álló szemlélet sokkal érdekesebb.

Mit jelent számodra vezetőnek lenni?

Kihívást és felelősséget. Ez az évek során sem változott, és tudatosan keresem azokat a helyzeteket, amelyekben mindkettő jelen van. Számomra éppen ez teszi széppé és motiválóvá a vezetői szerepet. Nőként egy hagyományosan férfias iparágban dolgozni önmagában is tartogat kihívásokat. Ugyanakkor itt is visszaköszön az, hogy nem szeretem a tucatmegoldásokat. Szeretek én magam is egy különleges, nem magától értetődő megközelítést keresni egy adott feladatra vagy problémára.

Korábbi munkahelyeden belülről építetted fel a vezetői pályádat. Most szinte azonnal felső vezetőként érkeztél egy új szervezetbe. Miben más ez a helyzet?

A korábbi munkahelyemen középvezetői pozícióból jutottam el a felső vezetői szintig. Végig fontos volt számomra a hitelesség és a tudásalapú vezetés. Ismertem az egyes szervezeti szintek feladatait és problémáit, így ezekre a tapasztalatokra támaszkodva tudtam döntéseket hozni. A Schiller Autó Családnál is változatlan a célom, érteni szeretném a szervezet működését, a mindennapok nehézségeit és a kollégák feladatait minden szinten. Az út más, a cél ugyanaz.

Miért fontos számodra, hogy vezetőként beleláss a mindennapi működésbe?

A hitelességhez elengedhetetlen a valós működés ismerete. Jó döntéseket akkor lehet hozni, ha a vezető érti, milyen helyzetekkel találkoznak a kollégák, hol akadnak el a folyamatok, és milyen következménye van egy felső vezetői döntésnek a napi munkában. Ehhez időre, figyelemre és folyamatos tanulásra van szükség. Most én is ebben a megismerési szakaszban vagyok. Hasonló folyamat zajlik bennem az autókkal kapcsolatban is, szeretném személyesen megtapasztalni, milyen modelleket kínálunk, hogyan használhatók a hétköznapokban, és mit adnak a tulajdonosának.

Milyen tanácsot adnál azoknak a fiataloknak, különösen a nőknek, akik vezetői pályára készülnek?

A legfontosabb üzenetem, hogy higgyenek magukban, és legyenek kitartók. Ha ez a kettő megvan, rengeteg olyan cél megvalósítható, amely elsőre talán nagyon távolinak tűnik.

Villámkérdések

• Automata vagy manuális váltó? Automata.
• Podcast vagy zene vezetés közben? Mostanában podcast.
• Waze vagy gyári navigáció? Waze.
• Város vagy autópálya? Mindkettő része a mindennapjaimnak, de inkább autópálya.
• Parkolóház vagy utcai parkolás? Utca.
• Kisautó vagy SUV? Inkább SUV.
• Benzin, dízel vagy elektromos hajtás? Élethelyzettől függ. A jelenlegi használati szokásaimhoz a dízel áll a legközelebb.
• Tempomat? Mostanában soha.
• Elöl vagy hátul ülsz szívesebben? Elöl.
• Hogyan viseled a reggeli dugót? Rezignáltan tűröm. Elfogadtam a létezését, és együtt élek vele.
• Előzés vagy kényelmes haladás a forgalommal? Ésszerű keretek között inkább előzök.
• Fedélzeti kamera? Feleslegesnek tartom.