Ilyen lesz Magyarország közlekedésének a jövője

Írta:
Drive Me Baby

Kiemelt figyelmet kapnak az agglomerációban élők

Az urbanizációs trend egyértelmű. 2010-ben még a népesség 51 százaléka élt városokban, az előrejelzések szerint 2030-ra ez 59 százalék, 2050-re pedig már 70 százalék lesz. Az elmúlt egy évben Pest megyében több mint öt százalékkal nőtt a forgalomban lévő személygépkocsik száma. A városi infrastruktúra nem képes lépést tartani ezzel a folyamattal. Szinte egyenes következménye ennek a légszennyezettség növekedése, a dugók gyakorisága és a túlzsúfolt közösségi közlekedés.

Az ország egészére érvényes elvárosiasodás Pest megye esetében azonban félreviheti a gondolkodást. A főváros lakosságszáma ugyanis nem várható, hogy nőni fog 2030-ig a KSH szerint A növekmény szinte kizárólag – ott viszont kiemelt mértékben – az agglomerációban jelentkezik majd. A baj azzal van, hogy Magyarország közlekedési rendszere nem követte le az elmúlt 20-30 év említett változásait. Az elővárosi közlekedés ma nem tud választ adni erre a kialakult helyzetre.

Több mint 5%-kal nőtt a forgalomban lévő személygépkocsik száma, tele van a város; fotó: Pixabay/Skitterphoto

A közlekedési rendszer átalakítása rengeteg szereplőn múlik és nagyon komoly beruházást igényel; elsősorban a vasút esetében. A következő évtized legnagyobb vasúti fejlesztései a központi régióban összpontosulnak. Beszélhetünk itt a repülőtéri vasútról, a Művészetek Palotája mellett a Rákóczi-hídnál beérkező déli körvasút bővítéséről, az elővárosi vasútvonalak fejlesztéséről, a HÉV-ek fejlesztéséről, a déli HÉV vonalak Kálvin térig történő meghosszabbításáról. Ezek mind előkészítés alatt álló beruházások. Kisebb intézkedésekre is szükség lesz, mint például a buszsávok kiépítésére, vagy egységes tarifarendszer kialakítására.

„Nem jó megoldás, hogy négyféle jegyre vagy bérletre van szüksége egy ingázónak. A folyamat végén többet fizet, mintha autózna. Az agglomerációs tömegközlekedés fejlesztése a kulcskérdés abban, hogy Budapest fenntarthatóan működik-e majd”- mondta Vitézy Dávid közlekedési szakértő, a Magyar Közlekedési Múzeum rekonstrukciójáért felelős főigazgatója.

Tömegközlekedés: várni is hajlandóak vagyunk, ha pontosan tudjuk, mennyit kell

Ma Magyarországon óriási igény mutatkozik a tömegközlekedés iránt. (A leggyorsabb tömegközlekedési hálózatok ranglistáján a 32-ből Budapest a 19. helyen végzett.) Azonban valódi intézményi válasz még nem született, hogyan lesz igazán versenyképes.

„Megváltozott a mobilitás iránya. Azt kell vizsgálnunk, hogy a lakóhely, a munkahely, az oktatási központok hol helyezkednek el. Azaz, hogy emberek honnan hova, és mikor mennek. Erre kell felkészítenünk a közösségi közlekedést!” – mondta Dávid Ilona a Volánbusz Zrt. elnök vezérigazgatója.

Nem ódzkodunk a tömegközlekedéstől, de szeretjük tudni, hogy mikor jön a busz; fotó: Unsplash/Bianca Berg

Ez vonatkozik mind a vasúti, mind az autóbuszos közlekedésre az elővárosi forgalomban. Ahhoz, hogy kevésbé legyenek dugók és csökkenjen a légszennyezettség, az egyéni közlekedéssel kell felvenni a versenyt. A szakértők szerint például egy, a német régió versenyképességét elérő vasúti közlekedéssel – 15 percenként járó, belváros átszelő, elővárosi járatok – már holnap dupla annyian utaznának itthon is, mint ma.

A szakértők arra is kitértek, hogy kiemelten fontos kérdés, hogy milyen körülmények között utaznak az emberek. A modern, kényelmes, utastájékoztatóval és wifivel ellátott vasúti kocsiban vagy autóbuszban az utazással töltött időt hasznossá tudják tenni az utasok. Ha valós, megfelelő alternatívákat tudnak biztosítani, akkor a körülmények és az extra szolgáltatások határozzák meg, hogy ki milyen közlekedési eszközt választ. Az emberek még várakozni is hajlandók, ha tudják, mennyit kell. Ezért is lenne fontos egy integrált applikációs megoldás, ahol nyomon lehet követni, hogy hol jár éppen az adott tömegközlekedési eszköz.

„Fontos a rendszer átjárhatósága: ha például valaki beér Kelenföldre, akkor ott át tudjon ülni akár egy Mol Limo-ba, vagy egy Mol Bubira. Ezek a közlekedési alternatívák és az átjárhatóság rendszerbe kapcsolása a következő évtized egyik legfontosabb kérdése” – mondta Ratatics Péter a MOL Magyarország ügyvezető igazgatója.

A Bubi bringa, mint az átjárhatóság egyik eszköze; fotó: MOL Bubi

A készülő közös jegyértékesítési csatornákat használó Volánbusz Zrt. és a MÁV Zrt. is bejelentette, hogy használni fogja majd a valós idejű utastájékoztatási rendszereket.

A cikk a következő oldalon folytatódik.

Oldal: 1 2 3

Drive Me Baby

Friss

  • Trend

Illat, fény, zene és csend: így válhat wellness-térré az autónk

Elég egy rosszul kezdődő reggel, egy hosszú dugó vagy néhány türelmetlen autós ahhoz, hogy már…

2026. 11. 10.
  • Autóvilág

A sarkon túli veszélyre is figyelmeztethet az LG új autós technológiája

Egy takarásból érkező kerékpárost vagy egy beláthatatlan kereszteződésben közeledő autót a fedélzeti érzékelők sem feltétlenül…

2026. 11. 10.
  • Gasztro

A pisztácia mindent vitt, de TikTokos meglepetést is hozott a jégkrémszezon

A 2026-os jégkrémszezon számos izgalmas tanulsággal szolgált a magyar fogyasztói magatartás változásairól. Bár az időjárás…

2026. 11. 09.
  • Autók

Volkswagen-buszok, humor és művészet: az autószalon mint lifestyle-program

Gabriel „Fluffy” Iglesias saját Volkswagen-buszai, lowriderekhez kapcsolódó művészet, különleges átépítések és egy jó hamburger: a…

2026. 11. 09.
  • Autók

Összement a GT-R? Apró Suzukikból építettek miniatűr japán sportautókat

A Nissan Skyline GT-R általában komoly teljesítményt és tekintélyes megjelenést jelent. A Pocket Bunny építései…

2026. 11. 08.
  • Autóvilág

Mission Matcha és Cold Press Carrera: már a kávészünetet is a Porsche tervezi

Egy Carrera hideg habbal, vagy inkább egy kókuszvizes Mission Matcha? A Porsche körül most azok…

2026. 11. 08.