Hollandiában hamarosan jóval nehezebb lesz „észrevétlenül” szabálytalankodni az utakon. Az ország ugyanis alaposan kibővíti az automatizált közúti ellenőrzések rendszerét: 2030-ra a jelenlegi 650 helyett már mintegy 1450 helyszínen működhetnek automata kamerák.

A hollandok nem éppen apró lépésre készülnek. A 2026 és 2030 közötti időszakra szóló új közlekedésbiztonsági stratégia szerint jelentősen növelik az automatizált közúti ellenőrzések számát, miközben a kamerák egyre többféle szabálytalanságot képesek felismerni.

Nem csak a gyorshajtást figyelik

A fejlesztés egyik érdekes eleme az úgynevezett fókuszkamera. Ezeket nem egyszerűen arra használják, hogy lefotózzák a gyorshajtókat: mesterséges intelligencia segítségével azt is képesek felismerni, ha valaki vezetés közben kézben tartott mobiltelefont használ.

És ha már a vezetőket figyelik, az öv sem maradhat ki a képből. A kamerák azt is érzékelhetik, ha nincs bekapcsolva a biztonsági öv – ráadásul nem csak a sofőr, hanem az utasok esetében is.

A fókuszkamerák száma 2030-ig 40-ről 50-re emelkedik. Ennél talán érdekesebb, hogy az eszközök nem feltétlenül maradnak egyetlen helyen. Körülbelül 300 előre kijelölt helyszín között lehet őket mozgatni, így a hatóságok rugalmasabban tudják ellenőrizni azokat a területeket, ahol éppen nagyobb szükség van rájuk.

A 30-as táblát sem lesz érdemes félvállról venni

A holland stratégia külön figyelmet szentel a városi közlekedésnek is. Egyre több holland településen csökkentik a lakott területen belüli sebességhatárt 50-ről 30 km/órára. Ennek elsősorban a gyalogosok és kerékpárosok, vagyis a közlekedés legvédtelenebb résztvevőinek biztonsága az oka.

Az új szabályok betartását úgynevezett „flex” kamerák is segítik majd. Ezekből a jelenlegi 75 helyett 125 állhat szolgálatba, és a fókuszkamerákhoz hasonlóan rugalmasan változtatható a helyük.

Ráadásul 2026-ban egy újabb érdekes kísérlet is elindul: Hollandia első belterületi átlagsebesség-ellenőrzési programját is tesztelni kezdi. Vagyis nem feltétlenül az számít majd, hogy egy adott kamera előtt mennyivel haladunk, hanem az is, hogy két ellenőrzési pont között milyen átlagsebességet produkáltunk.

Ha a próba beválik, az átlagsebesség-mérés más holland településeken is megjelenhet.

A cél nem az, hogy mindenkit megbírságoljanak

A rendszer bővítésének természetesen nem pusztán az a célja, hogy minél több bírság szülessen. A holland stratégia négy kiemelt közlekedési kockázatra koncentrál: a gyorshajtásra, a vezetés közbeni jogellenes mobiltelefon-használatra, a piros lámpán való áthaladásra, valamint az alkohol vagy drog hatása alatt történő vezetésre. Az automatizált ellenőrzéseknek ráadásul van egy másik, kevésbé látványos előnyük is: levesznek bizonyos feladatokat a rendőrök válláról.

Ha egy kamera képes kiszűrni például a mobilozó vagy biztonsági öv nélkül közlekedő autóst, akkor ehhez nem feltétlenül kell egy rendőri egységnek folyamatosan az út mellett állnia. A rendőrök így több időt fordíthatnak azokra az esetekre, amikor az emberi jelenlét valóban nélkülözhetetlen. Ilyen például az ittas vagy bódult járművezetők kiszűrése, illetve a visszaeső szabálysértők ellenőrzése.

Hollandia tehát egy olyan közlekedési ellenőrzési rendszer felé halad, amelyben egyre több feladatot végeznek el helyettünk a kamerák és a mesterséges intelligencia. A kérdés már csak az, hogy ez valóban biztonságosabbá teszi-e az utakat, vagy egyszerűen csak egy olyan világ felé tartunk, ahol szinte minden közlekedési hibánknak lesz egy digitális szemtanúja.

Vajon Magyarországon is jó ötlet lenne egy hasonló, ennyire kiterjedt automatizált közúti ellenőrzési rendszer?