Hidrogénnel működő V6-os versenyautó: így próbálják megmenteni a belső égésű motor jövőjét

A klasszikus autózás hangulata sokak számára veszélybe került az elektromos átállás korában, de a fejlesztők nem adták fel a gondolatot, hogy a belső égésű motor tovább élhet új formában. A Ligier JS2 RH2 ennek az egyik legfrissebb és legizgalmasabb példája: egy olyan demonstrátor, amely az ismert sportautó-hangulatot és a modern, zéró-közeli kibocsátást igyekszik egyesíteni. A projekt mögött a Ligier és a Bosch Engineering áll, utóbbi a hidrogénnel működő erőforrás kulcsa.

Neves és megbecsült források

A központi elem a Maserati-eredetű 3.0 literes, kétturbós Nettuno V6-os, amelyet hidrogén égésére alakítottak át. A módosítások feltűnően visszafogottak: a motorblokk, a hengerek, a dugattyúk és a kompresszió nem változott, csupán a befecskendező rendszert, a gyújtóelemeket és a vezérlő szoftvert cserélték a hidrogén sajátosságaihoz igazítva. A hidrogént három nagy nyomású, összesen 6,3 kilogrammot tároló tartályban helyezték el, melyeket a karosszéria mögötti térben alakítottak ki, jelentősen átrajzolva az autó hátsó szerkezetét.

A teljesítmény meglepő módon nem visszalépés a benzines alaphoz képest. A prototípus 594 lóerőt és 502 fontlábnyi nyomatékot ad le, de a fejlettebb, úgynevezett Gen2 változat már 641 lóerőt is tud. A motor működési karaktere továbbra is tipikusan belső égésű: éles, gyors gázreakciókkal, magas fordulaton erőteljes hanggal és természetes vibrációkkal. A hidrogén égése sajátos hangzásvilágot ad, de a vezetési élmény továbbra is közel áll ahhoz, amit egy versenyautótól elvárni lehet.

Valamit, valamiért

A hidrogénes rendszer ugyan mintegy 130 kilogrammal növeli a saját tömeget, de a vezethetőség még így is stabil és kiszámítható. A féktávok, a kanyarkezelés és a karosszéria mozgása inkább emlékeztet egy klasszikus pályaautóra, mintsem kompromisszumos környezetbarát kísérletre. A gyakorlati használat azonban egyelőre korlátozott. A tesztelés során a legközelebbi hidrogénkút órányi távolságban volt, ami jól jelzi, milyen messze áll még az infrastruktúra a sorozatgyártás és a mindennapi üzemeltetés támogatásától.

A technológia jelentősége mégis megkérdőjelezhetetlen. A JS2 RH2 gyakorlatilag minimális szén-dioxid-kibocsátással működik, a mérések szerint mindössze 0,8 gramm CO₂-t bocsát ki kilométerenként, ami töredéke a modern belső égésű motorok értékének. A rendszer előnye, hogy megőrzi mindazt, amit a klasszikus autórajongók szeretnek: a hangot, a rezgést, a mechanikus visszajelzéseket és a gyors reakciókat. Mindezt úgy, hogy közben lényegesen kisebb környezeti terhelést jelent.

A Ligier és a Bosch szerint a hidrogén-égésű erőforrások akár versenypályákon, akár későbbi utcai alkalmazásokban is szerepet kaphatnak. A technológia még korai fázisban van, így a sorozatgyártás dátuma sem ismert, de a fejlesztők remélik, hogy 2028 körül már szélesebb körű felhasználásról is beszélhetünk. A legnagyobb kérdés az infrastruktúra: elegendő hidrogénkút nélkül ez a megoldás csak bemutatóprojektekben élhet tovább.

Mindenesetre a JS2 RH2 megmutatja, hogy a belső égésű motor jövője nem feltétlenül zárul le az elektromos átállással. A hidrogén égése egy olyan kompromisszum, amely megtartja a klasszikus autózás érzelmi dimenzióit, miközben radikálisan csökkenti a környezeti terhelést. Ha az iparág képes felépíteni a hozzá szükséges infrastruktúrát, ez akár új korszakot is nyithat a nagy teljesítményű sportautók világában.

Forrás: TopGear