Elsőre csak egy attraktív, karakteres SUV-t látni, de miután beül az ember, pár nap alatt kiderül, hogy ennél sokkal többről van szó. Egy hét a Ford Explorer Premium Extended Range volánja mögött elég volt ahhoz, hogy az autót és a használatát egyaránt megértsem: az elektromos hajtást, a töltés körüli kérdéseket, és azt a kényelmet, amihez nagyon gyorsan hozzá lehet szokni.

A tesztem első benyomása egyértelműen a színhez kötődik, a Rapid Red elnevezés mögött egy mélyebb, rubintos árnyalat áll, amely elegánsabb és visszafogottabb, mint egy klasszikus piros. Nagyon jól működik az autó karakterével, ugyanis a méretéből adódó határozottságot finomabb részletekkel egyensúlyozza ki, kifejezetten nőiessé teszi. Bár a Ford Explorer 4,5 méteres hosszúsága első ránézésre hangsúlyosnak tűnik, mégis gyorsan megszokható, ráadásul a forma és az arányok miatt inkább elegáns, mint hivalkodó, ami egy SUV esetében különösen lényeges. 

Első találkozás az elektromos hajtással

Az autó két szempontból is új tapasztalatot jelentett számomra: elektromos hajtás és automataváltó. Korábban manuális váltós, benzines és dízel autókat vezettem, illetve az előbbi kombináció van a tulajdonomban is, így ez a variáció teljesen új vezetési élményt adott. 

Az első napok inkább az ismerkedésről szóltak, az elektromos autó használata együtt jár a töltési lehetőségek feltérképezésével, az ehhez szükséges applikációk megismerésével és azzal, hogy az ember tudatosabban kezd el tervezni. Budapesti környezetben külön kérdés, hogy hol és milyen feltételekkel lehet tölteni az autót, főleg akkor, ha nincs otthoni töltési lehetőség. Már az első napon tudatosítani kellett magamban, hogy ez egy fokkal bonyolultabb lesz, mint beszaladni a benzinkútra és egy tankolást fizetéssel együtt letudni nettó 5 perc alatt. Az első egy-két napban ehhez társult egy kis szorongás is, hiszen egyébként is állandóan figyelem, hogy a telefonom, a laptopom vagy a fülesem milyen töltöttségen áll, és ehhez hirtelen hozzáadódott még egy szint: az autó.

Egy plusz teendő: tervezés

A hét során végül többféle módon is töltöttem, otthon, normál töltőn és gyorstöltőn is. Mindegyik működőképes megoldás, ugyanakkor eltérő időigénnyel és szervezéssel járnak, és ez az, amit az elején meg kell tanulni kezelni. Még gyors töltőn is időt kell rá szánni, és ezzel együtt azt is át kell gondolni, hogy mikor fér bele a napba. Adja magát például egy bevásárlóközpont vagy egy nagyobb áruház parkolója, ahol a töltés ideje alatt el lehet intézni más dolgokat, de ez már tudatos tervezést igényel.

Az is szemponttá vált, hogy mennyi időm van egy adott helyzetben, és ehhez képest milyen töltési megoldást választok. Egy gyors töltésnél is ott kell maradni az autónál egy ideig, ami teljesen más ritmust ad, mint amit korábban megszoktam. Összességében a töltés egy tervezést igénylő folyamat, amely idővel beépül a hétköznapokba, de az első napokban több odafigyelést és tudatosságot igényel, mint egy hagyományos autó használata.

Városi használat vs. autópálya 

A hét során, amit a Ford Explorer Premium társaságában tölthettem el, Budapest mellett Nyíregyházán is használtam az autót, és azt kell mondanom, hogy a városi körülmények között egyértelműen jól teljesített. A fogyasztás kedvező volt, a töltési lehetőségek könnyen elérhetők, és az egész használat közelebb került ahhoz, amit egy hagyományos autó esetében megszoktam. A töltöttség folyamatos figyelése itt háttérbe szorult, helyette inkább a vezetési élmény került előtérbe.

Az autópályás szakasz – Budapest és Nyíregyháza között – azonban egészen más tapasztalatot adott. A megszokott, 125–130 km/h körüli tempó helyett 110–120 km/h között alakult ki az a tartomány, ahol a fogyasztás kiszámítható maradt. Magasabb tempónál a hatótáv gyorsabban csökken, ami egyértelműen hatással van arra, hogyan tervezi meg az ember az utat. Az autó stabilitása és gyorsulása ugyanakkor lehetővé teszi a tempós haladást, így a visszafogottabb sebesség inkább tudatos döntés kérdése és hagy egy pici keserű szájízt az emberben. 90%-os töltöttség mellett 361 km-es hatótávot kalkulált az autó, végül a 240 km-es távot úgy tettük meg, hogy még 20% maradt benne. 

A Zemplén-térségében, egészen egy kis faluig, Telkibányáig vezetve az autó meglepően kiegyensúlyozottan teljesített, a változatos domborzat, a lassítások és gyorsítások mellett a fogyasztás kifejezetten kedvező maradt. Ez jól mutatja, hogy az elektromos autók viselkedése erősen függ a használati körülményektől, és nem mindig az autópálya jelenti az optimális terepet, hiába szokhattuk ezt meg a benzines vagy dízel lehetőségek esetében. 

Vezetési élmény és automata váltó

Az elektromos hajtás és az automataváltó együttese nagyon gyorsan átírta azt, amit a vezetésről eddig gondoltam. Korábban manuális váltós autókat vezettem, ahol a kuplung, a váltás és az elindulás folyamata folyamatos figyelmet igényel, ehhez képest itt minden sokkal egyszerűbb és közvetlenebb. Elindulni, haladni, lassítani sokkal kevesebb lépésből áll, és ez különösen városi forgalomban válik igazán kényelmessé. Dugóban araszolva nem kell folyamatosan a váltóval és a kuplunggal foglalkozni, az autó egyenletesen, kiszámíthatóan reagál.

Ez a fajta egyszerűség viszont egy új helyzetet is hozott, ugyanis a forgalomban, főleg lassabb tempónál, sokkal kevesebb aktív teendőm marad, mint egy manuális autóban. Volt olyan pillanat, amikor azt éreztem, hogy hiányzik az a fajta „elfoglaltság”, ami korábban természetes volt, és emiatt tudatosan kellett figyelnem arra, hogy a koncentrációm végig megmaradjon, és ne akarjak például a telefonom után nyúlni. Számomra ez egyértelműen egy újfajta vezetési helyzet, amihez hozzá kell szokni, és ami nagyobb tudatosságot igényel a vezető részéről.

Ugyanakkor az autó gyorsulása és reakciói kifejezetten meggyőzőek. Amikor szükség van rá, dinamikusan és határozottan reagál, és a nagyobb tempónál is stabilnak érződik, köszönhetően a vezetéstámogató rendszereknek. A sávtartó rendszer, az adaptív tempomat és a távolságtartás hatékonyan működnek, és érezhetően növelik a biztonságérzetet. Szükség esetén pedig a rendszer a fékezésbe is beavatkozik.

Utastér, csomagtér és kényelem

Az utastér elöl és hátul is tágas, és ez magasabb utasokkal is komfortos marad, hosszabb utakon is jól használható, a helykínálat nem csupán első benyomásként érződik nagynak. Az ülések kényelmesek, a vezetőülésben lévő masszázs funkció pedig egy extra kényelmi elem, amely hosszabb utakon különösen jól jön. A csomagtér mérete ugyanakkor korlátozottabb, ami az utazás tervezésénél hamar szemponttá válik. A mindennapi használat során ez nem jelent problémát, egy-két ember csomagjaival kényelmesen működik, és rövidebb utaknál sem éreztem hiányt.

Hosszabb utazásnál viszont már látszik a határa. Öt ember csomagokkal együtt elméletben megoldható, de a gyakorlatban gyorsan megtelik a tér, főleg ha nagyobb bőröndökben gondolkodik az ember. Nálunk is az volt az érzés, hogy inkább három, maximum négy fővel ideális, ha kényelmesen szeretnénk pakolni, és nem akarunk minden centimétert kiszámolni. Ez nem feltétlenül meglepő egy elektromos autónál, hiszen az akkumulátorok a tér egy részét elfoglalják, de használat közben ez az a pont, ahol a méret ellenére mégis kompromisszumot kell kötni.

Amikor a technológia a mindennapokhoz igazodik

A belső tér egyik legerősebb része az, ahogyan a technológia és a használhatóság összeáll. A központi kijelző gyorsan reagál, a menürendszer logikus, és rövid idő alatt átláthatóvá válik, így nem kell külön időt szánni arra, hogy „megtanulja” az ember az autót.

A telefon csatlakoztatása szintén gördülékeny, Android és iOS rendszerrel is azonnal működött. A navigáció, a Spotify és egyéb alkalmazások így gyakorlatilag egy mozdulattal elérhetők, és akár a telefonról, akár a központi kijelzőn keresztül vezérelhetők. Ez a mindennapi használatban nagyon sokat számít, mert nem kell külön rendszerek között váltogatni, minden egy helyen kezelhető.

Ehhez társulnak azok az apróbb részletek, amelyek ugyan nem alapvetőek, mégis sokat adnak az élményhez. A belső hangulatvilágítás például szabadon állítható, így könnyen személyre szabható az utastér hangulata. Nálunk egy vöröses árnyalat került előtérbe, ami jól illeszkedett az autó színéhez, és egy kicsit intimebb, mégis izgalmasabb teret hozott létre az esti utakon.

A hangélményben a Bang & Olufsen rendszer viszi a főszerepet. Már ránézésre is igényes és elegáns a design, de igazán akkor jön ki a szépsége, amikor megszólal. A hangzás tiszta, részletgazdag és erőteljes, ami tényleg hozzáad az utazáshoz, hosszabb úton kifejezetten jó élmény volt zenét hallgatni. 

Összegzés

Egy hét alatt elég jól kirajzolódott, hogyan működik a Ford Explorer Premium Extended Range a mindennapokban. Az elején több figyelmet igényel a töltés és a tervezés, de ez viszonylag gyorsan rutinná válik, és utána már sokkal természetesebb az egész. Vezetés közben az egyszerűsége és a kényelme az, ami igazán megmarad: könnyű kezelni, gyorsan rá lehet érezni a méreteire, és rövid idő alatt magabiztosan használhatóvá válik. Az utastér tágas, a technológia jól működik, a hangrendszer és az apró részletek pedig tényleg hozzáadnak az élményhez.

Városban kifejezetten jól érzi magát, hosszabb utakon pedig inkább a tempó és a töltés tudatosabb megtervezése kerül előtérbe. Néhány nap után ez is összeáll, és sokkal kevésbé érződik kompromisszumnak. Nekem összességében az volt a legérdekesebb benne, hogy a különböző elemek – vezetési élmény, technológia, komfort és használhatóság – milyen gyorsan összeállnak egy egésszé.