Nem csak globálisan, hanem hazánkban is problémát jelent sok foglalkoztatási szektor számára az új típusú koronavírus járvány okozta helyzet – főként a turizmus, vendéglátás, rendezvényszervezés és kulturális területeken dolgozók számára jelent nagy érvágást a jelenlegi veszélyhelyzet. Szakemberek előrejelzése szerint kényszerszabadságolások, elbocsátások várhatók, melyek sok területen meg is kezdődtek. Rengeteg magyar dolgozónak nincs annyi tartaléka, hogy hónapokig kihúzza megtakarításaiból. A Pénzcentrum ezért összeállított egy pénzügyi akciótervet azok számára, akiknek a munkáltatójuk a fizetés nélküli szabadság mellett döntött, vagy más okból elestek az addig fix, tervezhető jövedelmüktől.
Kevés a tartalék a magyar családoknál
A koronavírus járványnak nem csak súlyos egészségügyi, demográfiai, hanem jelentős gazdasági hatásai vannak, amelyek gyökeresen formálhatják át a munkaerőpiacot is akár napról napra. Sok cég, amely eddig a turizmusból élt, vagy ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtott már megkezdte a dolgozók elbocsátását, vagy kényszerszabadságolását. Akinek vannak vészhelyzeti tartalékai, az is szorongva tekint most a jövőbe, hát még azok, akiknek nincsenek megtakarításai. A pánik viszont semmi esetben sem megoldás. Most átgondolt tervezésre, és józanságra van szükség!
Az elmúlt évek statisztikái azt mutatják, hogy számos magyar dolgozónak nincsen annyi megtakarítása, hogy hónapokig is kihúzza munka nélkül. Pedig a jelenlegi veszélyhelyzetben rengeteg munkáltató döntött már most a fizetés nélküli szabadság mellett – elküldi dolgozóikat, amíg nem rendeződik a helyzet. A 30-59 éves lakosság átlagosan 8 hónapra elegendő megtakarítással rendelkezik, a megkérdezettek 57 százaléka viszont maximum 3 hónapig tudna megélni a félretett pénzéből, 36 százalékuknak pedig mindössze 1 hónapra futná. A fővárosban jobb a helyzet: itt átlagosan 10 hónapig tudnának jövedelem nélkül élni az érintettek, ezzel szemben a falvakban élők kevesebb, mint 6 hónapig bírnák. 6 hónapig 12 százalék, 1-2 évig pedig mindössze 10 százalék. A spórolt pénzből kihúzható idő összefüggésben van azzal, hogy a válaszadók 37 százalékának nincs semmilyen megtakarítása – derült ki egy korábbi kutatásból.
A cikk a következő oldalon folytatódik.
Fizetés nélkül szabadság: mit mond a törvény?
A Munka Törvénykönyvének (Mt.) 128-133. paragrafusai tartalmazzák a fizetés nélküli szabadság főbb szabályait. Ezek a rendelkezések közalkalmazotti jogviszony esetén is megfelelően alkalmazandók, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben (Kjt.) foglalt eltérésekkel. Az Mt.-ben meghatározott esetekben alanyi jogon jár a fizetés nélküli szabadság, tehát nem kell hozzá külön jóváhagyás a munkáltatótól. Más esetben is kérheti a dolgozó a fizetés nélkül szabadság kiadását a munkáltatótól, azonban ekkor már a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik annak eldöntése, hogy engedélyezi-e azt. Tehát a munkáltatóval való megállapodás szükséges a fizetés nélküli szabadsághoz. Jelen helyzetben azonban arra lehet számítani és sok szektorban meg is történt, hogy számos munkáltató, bár nem bontja fel a munkaviszonyt, hazaküldi dolgozóit, és részben vagy egészben megszünteti a bérük folyósítását. Nem kell azonban azonnal kétségbe esni! Gondos tervezéssel, szervezéssel át lehet vészelni ezt az átmeneti helyzetet. Mutatjuk pontról pontra, mit kell tenni!
Vedd elő a kockás füzetet, ha jön a fizetés nélküli szabadság
A pénzügyi tudatosság – illetve a spórolás, vagy akár a pénzügyek rendbetételének is – első lépése, hogy tisztába jövünk vele, pontosan mennyi pénzből is élünk hónapról hónapra. Mennyi a bevételünk? Mire mennyit költünk? Nézzük végig a bankszámla kivonatainkat. Mennyit költünk lakhatásra, mennyit költünk rezsire, mennyit élelmiszerre? Utána jöhetnek a kevésbé alapvető kiadások: a fizetett szolgáltatások díjai – újság előfizetéstől a tv-internet csomagunkon vagy biztosítási díjunkon át a számlavezetési költségekig. Vegyünk sorra mindent, legyünk nagyon alaposak, és olyan részletesek, amennyire csak lehet.
Ezek után – hogyha abban a helyzetben van az ember, hogy nem számíthat fizetésre belátható időn belül – rettentően fontos, hogy minden egyéb bevételi forrását alaposan megismerje. Bármilyen mellékállásból, bérleti díjból, járadékokból – mint például egy dolgozó anyánál, akinek gyermeke még nem töltötte be a 3. életévét a GYES – befolyó összegeket számba kell venni. Ezenkívül kutatni kell a további lehetőségeket. Például bérbe tudja-e adni lakását, ki tudja-e adni egy szobáját? Akár annak árán, hogy máshová, rokonokhoz költözik például. Bérbe tudja-e adni az autóját? Most, hogy nem ajánlott tömegközlekedni, lehet, hogy van olyan ismerőse, akinek most lesz szüksége járműre.
A cikk a következő oldalon folytatódik.
Összegezzünk!
Csupaszítsuk le teljesen a költségeinket, és nézzük meg, mennyi ideig tudnánk csak a megtakarításainkból élni, ha csak a legszükségesebb dolgokra költünk! Aztán vegyük hozzá az esetleges bevételi forrásainkat. Hogyha nem túl biztató az eredmény, még mindig nincs veszve semmi. A következő cikkben bemutatjuk a 10 pontos pénzügyi akciótervet ebben a válságos helyzetben.