Fizetés nélküli szabadság: tömegeket érint a koronavírus miatt – így vészeld át (1.)

Fizetés nélkül szabadság: mit mond a törvény?

A Munka Törvénykönyvének (Mt.) 128-133. paragrafusai tartalmazzák a fizetés nélküli szabadság főbb szabályait. Ezek a rendelkezések közalkalmazotti jogviszony esetén is megfelelően alkalmazandók, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben (Kjt.) foglalt eltérésekkel. Az Mt.-ben meghatározott esetekben alanyi jogon jár a fizetés nélküli szabadság, tehát nem kell hozzá külön jóváhagyás a munkáltatótól. Más esetben is kérheti a dolgozó a fizetés nélkül szabadság kiadását a munkáltatótól, azonban ekkor már a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik annak eldöntése, hogy engedélyezi-e azt. Tehát a munkáltatóval való megállapodás szükséges a fizetés nélküli szabadsághoz. Jelen helyzetben azonban arra lehet számítani és sok szektorban meg is történt, hogy számos munkáltató, bár nem bontja fel a munkaviszonyt, hazaküldi dolgozóit, és részben vagy egészben megszünteti a bérük folyósítását. Nem kell azonban azonnal kétségbe esni! Gondos tervezéssel, szervezéssel át lehet vészelni ezt az átmeneti helyzetet. Mutatjuk pontról pontra, mit kell tenni!

Vedd elő a kockás füzetet, ha jön a fizetés nélküli szabadság

A pénzügyi tudatosság – illetve a spórolás, vagy akár a pénzügyek rendbetételének is – első lépése, hogy tisztába jövünk vele, pontosan mennyi pénzből is élünk hónapról hónapra. Mennyi a bevételünk? Mire mennyit költünk? Nézzük végig a bankszámla kivonatainkat. Mennyit költünk lakhatásra, mennyit költünk rezsire, mennyit élelmiszerre? Utána jöhetnek a kevésbé alapvető kiadások: a fizetett szolgáltatások díjai – újság előfizetéstől a tv-internet csomagunkon vagy biztosítási díjunkon át a számlavezetési költségekig. Vegyünk sorra mindent, legyünk nagyon alaposak, és olyan részletesek, amennyire csak lehet.

Ezek után – hogyha abban a helyzetben van az ember, hogy nem számíthat fizetésre belátható időn belül – rettentően fontos, hogy minden egyéb bevételi forrását alaposan megismerje. Bármilyen mellékállásból, bérleti díjból, járadékokból – mint például egy dolgozó anyánál, akinek gyermeke még nem töltötte be a 3. életévét a GYES – befolyó összegeket számba kell venni. Ezenkívül kutatni kell a további lehetőségeket. Például bérbe tudja-e adni lakását, ki tudja-e adni egy szobáját? Akár annak árán, hogy máshová, rokonokhoz költözik például. Bérbe tudja-e adni az autóját? Most, hogy nem ajánlott tömegközlekedni, lehet, hogy van olyan ismerőse, akinek most lesz szüksége járműre.

A cikk a következő oldalon folytatódik.