Miért a családot hívjuk, ha baj van az úton?

Ismerős az érzés, amikor kigyullad egy sárga ikon a műszerfalon, fura koppanás hallatszik a futóműből, és az első gondolatod nem az, hogy mit csinálj, hanem hogy kit hívj fel, aki nem ver át?

A Global Assistance reprezentatív kutatása szerint nem vagy egyedül: a magyar autósok több mint fele (53%) robbant le vagy szembesült komoly műszaki hibával az elmúlt két évben. Az igazi stressz viszont nem itt kezdődik, hanem ami utána jön: órákig tartó telefonálgatás, elérhetetlen ismerősök és a rettegés a lehúzós számláktól.

Órák a leállósávban: még mindig a haveri kör a „segélyvonal”

A Global Assistance megbízásából készített felmérésből kiderül, mi fáj a legjobban a hazai autósoknak, ha megáll a technika:

• 15% a horrorisztikus javítási és mentési költségeket említette a legnagyobb bosszúságként,
• 14% a hosszú órákig tartó várakozást a segítségre,
• 13% pedig azt, hogy egyáltalán nem ért el senkit, aki érdemben tudott volna segíteni.
• Minden tizedik pórul járt autós több mint 4 órát vesztegelt az út szélén, mire megérkezett a segítség.

A legmeglepőbb mégis az, kihez fordulunk baj esetén. A kutatás szerint az autósok 39%-a a saját, bejáratott szerelőjét próbálja elérni (aki vagy felveszi, vagy épp egy másik autó alatt fekszik), 28%-uk pedig rokont vagy ismerőst riaszt, hogy valahogy vontassa el a kocsit. A biztosítók hivatalos segélyvonalát mindössze 3% tárcsázza.

Ennek oka prózai: a felmérés szerint a kötelezővel vagy cascóval rendelkezők 38%-a azt sem tudja, hogy a szerződése tartalmaz-e egyáltalán asszisztenciaszolgáltatást. Pedig egy kis odafigyeléssel nem csak egy halom stresszt hanem egy halom pénzt is spórolhatunk…

Szakembert találni aranyat ér

Az autós kálvária szorosan összefügg azzal az általános tapasztalattal, amit otthon is átélünk: megbízható mesterembert találni ma szinte lottóötössel ér fel. A magyarok kétharmada szerint óriási kihívás reális áron, gyorsan és jól dolgozó szakembert keríteni – nem véletlen, hogy a háztartások közel felében hónapok óta halmozódnak a javítatlan hibák, mert nincs, aki megcsinálja, vagy mert a korábbi „szaki” munkáját drága pénzen újra kellett javíttatni.

Ugyanez a bizonytalanság bénítja meg a közlekedőket is: ha nincs egy megbízható szerelő a telefonkönyvünkben, az út szélén állva teljesen kiszolgáltatottnak érezzük magunkat.

Az egészségünk rendszeres kontrollját is halogatjuk

A kutatás rávilágít egy érdekes kettősségre is: míg az autónk hibáit kénytelenek vagyunk előbb-utóbb orvosolni, a saját egészségünket sokkal könnyebben toljuk háttérbe. A válaszadók 65%-a halasztott már el orvosi vizsgálatot a hosszú várólisták vagy a magánellátás magas árai miatt, és minden második magyar vett már ki fizetett szabadságot csak azért, hogy eljusson egy rendelésre.

Gyakran hamarabb elvisszük a kocsit egy kötelező olajcserére vagy diagnosztikára, mint hogy magunk elmennénk egy rutinszűrésre – pedig a megelőzés mindkét esetben ugyanazon az elven működik: az időben elcsípett apró zörej megelőzi a későbbi drága javítást, a rendszeres kontroll pedig a komolyabb bajt.

Ahogy Angyal Attila, a Global Assistance vezérigazgató-helyettese fogalmaz:

„A magyar háztartásoknak gyakran nem magának a problémának a megoldása jelenti a legnagyobb nehézséget, hanem az, hogy ehhez megbízható szakembert találjanak. Az asszisztencia szolgáltatás lényege, hogy ezt a terhet leveszi az emberek válláról – legyen szó szakorvosi időpontról, csőtörésről vagy az út szélén lerobbant autóról.”

A modern assistance nem csupán egy sárga angyalt jelent, aki „bikakábellel” érkezik az út szélére. Egyetlen hívással ellenőrzött, garanciát vállaló szervizpartnereket, csereautót, szállást vagy épp gyors szakorvosi bejutást szerveznek a háttérben – anélkül, hogy a saját szabadnapjainkat és idegszálainkat kellene feláldoznunk a keresgélésre.

Érdemes elővenni a meglévő szerződéseket, vagy rákérdezni a munkahelyi juttatási csomagnál: könnyen lehet, hogy a megoldás már ott lapul a fiókban, csak eddig nem éltünk vele.