Franciaország és Németország közös álláspontot alakított ki az európai autóipar jövőjéről: rugalmasabb kibocsátási előírásokat és az európai gyártás erősebb támogatását szeretnék. A megállapodás új irányt adhat a 2035-ös szabályokról zajló vitának, a végleges döntéshez azonban további uniós egyeztetések szükségesek.
Újabb fontos állomásához érkezett a vita arról, milyen autókat vásárolhatunk Európában 2035 után. Berlin és Párizs olyan közös csomag mögé állt be, amely egyszerre könnyítené a gyártók alkalmazkodását és ösztönözné, hogy a jövő autói Európában készüljenek. Az október 16-án kiadott közös nyilatkozat a klímavédelmi célok mellett a beruházásokat, a fejlesztéseket és a munkahelyek megőrzését is hangsúlyozza.
A vita középpontjában az új autók szén-dioxid-kibocsátása áll. Az Európai Bizottság korábbi módosítási javaslata a 2021-es szinthez képest 90 százalékos csökkentést írna elő 2035-re, a fennmaradó kibocsátás ellensúlyozásával. Ehhez például alacsony szén-dioxid-kibocsátással előállított acél használata is hozzájárulhatna.
A német–francia elképzelés megtartaná a 90 százalékos célt, viszont elhagyná a fennmaradó rész kompenzálásának kötelezettségét. Ez további mozgásteret adna az autógyártóknak a hajtástechnológiák és a modellkínálat tervezésében.
A csomag másik fontos része az európai termelés támogatása. A két ország azt szeretné elérni, hogy a tisztább közlekedésre való átállással együtt a fejlesztések, a beruházások és a gyártási kapacitások is Európában erősödjenek.
A közös nyilatkozat külön kitér a kutatás-fejlesztés ösztönzésére és az ellenállóbb beszállítói láncokra. Az elképzelés szerint az autóipar átalakulásából az európai üzemeknek és munkavállalóknak is részesülniük kellene.
Ehhez kapcsolódik a „Made in Europe” feltételeinek kérdése. Az AFP által ismertetett tervezet az autóipari támogatások és közbeszerzések szempontjából az uniós országokra összpontosítana, miközben bizonyos feltételekkel más európai partnerek, köztük Nagy-Britannia és Norvégia előtt is nyitva hagyná a csatlakozás lehetőségét.
A megállapodás mögött komoly iparpolitikai szándék áll. A német vezetés a technológiai választási lehetőségek bővítését és a munkahelyek megőrzését emeli ki. A gyártói oldalon a Volkswagen és a Renault is kedvezően fogadta a kompromisszumot.
A környezetvédelmi szervezetek ugyanakkor attól tartanak, hogy az enyhítés csökkenti az elektromos autók fejlesztésére irányuló ösztönzőket. A vita így arról is szól, hogy a rugalmasabb szabályok segítik-e az európai gyártók felzárkózását, vagy inkább lassítják az átállásukat.
A német–francia megállapodás önmagában még nem módosítja az uniós szabályokat. A két ország közös tárgyalási álláspontjáról van szó, amelyhez más tagállamok és az Európai Parlament támogatását is meg kell szerezni.
A mostani fejlemény ezért még nem ad végleges választ arra, pontosan milyen feltételekkel maradhatnak a kínálatban belső égésű motorral szerelt új autók 2035 után. Azt azonban jelzi, hogy Európa két meghatározó autógyártó országa közösen szeretne nagyobb rugalmasságot elérni.
A Budapesti Közművek járműveire is felkerültek a „Vigyázz, holttér!” matricák. A BKK kezdeményezése arra hívja…
Forgalomba állt Budapesten a 2300-as pályaszámú CAF-villamos, amellyel százra nőtt a főváros számára beszerzett rövid…
Idén szeptemberben ünnepelte 20 éves születésnapját a Budapest Motors. A 2006-ban alapított vállalat az elmúlt…
Budaörsnél még a CUPRA Raval volánjánál ültünk, Győrben már egy elektromos hajtás összeszerelésén dolgoztunk. Az…
Elon Musk egy rakétahajtóművekkel felszerelt elektromos sportkupéról rántotta le a leplet, amely rámpákról elrugaszkodva szaltózni,…
Szeretem, amikor egy cikk megírása nem izzadságszagú. A ŠKODA Enyaqról ugyanis nagyon könnyű jót írni.…